Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1941

14 A növényvilág egyedeit a görög természetbölcselők nyomán három nagy „genus“-ba osztja: füvek, cserjék és fák. A virágtalan növényeket, főleg a gombákat nem tekinti külön rendszertani cso­portnak. A gomba is növény, csak csenevész — fungus est rudi­mentum plantae, — korcs gyökereket hajt lefelé, szárat meg felfelé, ágakat és lombot azonban már nem fejleszt. Közülük egyesek (Cap- reoli, Rusuli, Spongiolae et Piperites) ehetők, mások ellenben (pl. Muscari) mérgesek. A füvek apró növények, egyévesek, a fák na­gyok és évelők, a cserjék meg középtermetüek. A fűvek hasznosságuk szempontjából ismét három csoportba oszthatók aszerint, amint alimentariá-i, coronariá-t vagy pedig medica- menteria-i szolgáltatnak. Az első csoportba sorothatjuk az össszes gramineákat (Carex), majd az olajat adókat (levelük, száruk, termé­sük, pl. dinnye, tök vagy gyökerük tartalmaz olajat) és végül a gabona­féléket (búza, köles, zab, rizs, pohánka) s hüvelyeseket (bab, borsó, lencse). Függelékül idesorolhatók a len, kender és csalán, továbbá fűszert szolgáltató (Condimentariae), pl, sóska, mustár, ánizs, köményi sáfrán, bors etc. Az illatos virágok, a coronariák közül ismertebb a viola, paeonia, szegfű, majoránna, liliom, tulipán. A gyógynövények közül meg kell emlitenünk a mentát, a méhfűvet, a Centauriumot (százforintos földepe), a sisakvirágot, a hunyort és az ópiumot tar­talmazó mákot. A fűvekhez soroljuk végül a vizilencsét, a tengeri algát és a szivacsot (!). Ugyancsak használhatóság alapján nyerünk a fák nagy sere­géről is áttekintést. Tűzre vetjük az éger-, nyír-, bükk- és nyárfát. Építő anyagot szolgáltatnak a tölgy és fenyő. Kosárfonásra jó a fűz vesszeje. Ehető gyümölcse van a füge-, naspolya-, körte-, alma-, cseresnye-, szilva-, barack-, dió-, som-, gesztenye- és eperfának. Egyes fák gyantát, tömjént és mi i rhát tartalmaznak. Ezek után bizonyára érdekelhet bennünket, hogy miből lesz a gyümölcs ? Ante omnia Surculus (kis ág) gemmát, tűm gemma hians protrudit florem, tandem fructus ereseit, donec maturescit. A mai növényszociología szempontjából nem érdektelen a következő rész. Arboretum frequens, est Sylva, quam amoene viridicatam, díces Nemus, densam et inviam Saltum, disraratam et intercisam, recrescentemque Sylvam caeduam, opacam et incaeduam Lucum, speciatim autem Quercetum, Pinetum, Betulletum, Salíctum etc. (Didactica Opera Omnia, Pars. III. p. 487). Cserjék közé tartozik a mogyoró, bodza, vadrózsa és szőlő. Makk és bogyótermésüket fogyasztjuk. A gyapot- és balzsamcserje valamint a Szentjánoskenyérfa külföldiek. A borostyán benövi a fákat, a szittyó, nád és gyékény vízben élnek. Kisebb cserjék még a Ruscus, Erika, levendula, zsálya, rozmaring, a mirtus és az üröm.

Next

/
Thumbnails
Contents