Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1941

11

pl. Harvey elévülhetetlen felfedezéséről, a vérkeringésről még nem tud, pedig a nagy angol búvár ezt ismertető munkája .jóval előbb jelent meg. (1628-ban, Frankfurt a/M-ben, az Orbis Piclus meg 1658-ban Nürnbergben).

Ezek előrebocsátása után vegyük most már közelebbi vizsgálódás alá tankönyveinek növény-, állat- és embertanijrészét. Ebből a célból az amsterdami kiadású teljes Opera Didactica Omnia-n kívül használjuk még különböző tankönyveinek nehány későbbi kiadását is, így a már előbbjegyzetezett pozsonyi Orbis Pictust, a Nagyszebenben 1738-ban Barth János nyomdájában megjelent képeknélküli Orbis Sensualium Trilinguis-t, a Hannoverben 1659-ben kiadott német és latinnyelvű Schola Ludus-t, seu Encyclopaedia Vivá-t és az 1657-es prágai háromnyelvű (latin, cseh, német) Janua Linguarum Reserata Aureá-t, sive Seminarium Linguarum et Scientiarum Omniumot. Eme különböző kiadások áttanulmányozása már csak azért is hasznos és fontos, mert bizonyítékul szolgálhatnak arra vonatkozólag, hogy a Comenius megszövegezte természetrajzi fogalmak és ítéletek szinte kánonszerű változatlansággal jutottak el a különböző nemzetek fiaihoz.

Tankönyveiben közölt biológiai anyag felett szemlét tartva, az első megállapításunk: ebben is teljesen az újkor embere. Ismeretes: a renaissance érdeklődése erősen a régi, klasszikus ókor felé fordult, íróit, tudósait sokkal szélesebb körben tanulmányozták, mint a megelőző középkorban. A nagy görög bölcselő gondolatai arab és mór közvetítéssel ugyan a középkor nem egy merészívelésű gondolkodójának írásaiban (Aquinói Szent Tamás, Albertus Magnus) már megtalálhatók. Szélesebb rétegben azonban nem hatottak. Az újkor embere átvette részben a renaissance művelődésanyagát s azt kiegészítette a maga lelki igényének megfelelővel. Ez a hatás Comenius természetrajzában is érezhető. Aristoteles rendszere és nézetei mellett főleg a botanikus Theophrastus, az orvos Erasistratos és Hippocrates tanai jutnak szóhoz. Mellettük azonban már meglátszik Gesner Konrád História Animalium-ának, az olasz Ulisse Adrovandi rendszertani szempontjainak és a Rajnamelléki családból származó Andreas Vesalius De humanis corporis fabrica-jának hatása.1 Gessner kritikus, s mindent óvatosan figyelő és mérlegelő szemléletének hatása alatt jóval kevesebbet fogad el készpénzgyanánt, mint a Plinius nyomán haladók. A mesék világába tartozó lényekről már határozott véleménye van. A mada1 Az idézett munkákon kívül 1. E. Nordenskiöld—G. Schneider: Die Geschichte der Biologie, Jena, 1926 Gustaw Fischer Verlag, Th. Schmucker : Geschichte d. Biologie. Göttingen 1936. Vandenhock & Ruprecht Verlag,J.Ancker~S. Dahl: Werde- gang d. Biologie. Leipzig 1938. K. W. Hiersemann Verlag.