Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1941
9 eljárásnak, amelyben a verba és a rés mindenkor elválaszthatatlanul kapcsolódik. Pedagógiai elgondolásait iskolarendszerén át véli megvalósítani. Ez négy tagozatú s mindegyik hat évet ölel fel. A schola materna a kis gyermeket oktatja, jobban mondva még inkább csak neveli. Az ezt követő schola vernacula hat éves korban veszi át a növendéket s a szülői házban nyert alapismereteket tovább építi a tanuló anyanyelvén. Célja: nőssé rerum differentias, et posse unum quodque suo designare nomine,1 A schola latina, vagy a gimnázium a 12—18 éves tanulókat hívja falai közé. Már magasabb igényeket támaszt- Nem elégszik meg, hogy környezetük tárgyait egyszerűen csak felismerjék és néven nevezzék. Tudniok kell azt le is írni. Ebből a célból nagyobb szókincsre van szükségük s a részletek ismeretére. A magiszter a belépő tanulónak megígéri: quidquid conspexerimus nominabo tibí, et describam, primo rem totam, ut scías quid sit, tum partes eius, ut intelligas, quid habeat: demum differentias illius, ut tibi notescat, quot modis alíquid sit, faciat, deficiat, et quomodo íd latiné sit efferendum proprie.2 Aki a tudásszerzés eme fárasztó útját megjárta, elérkezik oda, ahol szabatos, szép latinsággal képes már gondolatait közölni, az elegáns literatura fokozatába. Innen az utolsó lépcsőhöz, az akadémiához (18—24 év), a rendszer csúcs tagjához juthatunk. A kiválasztottak, a vezetők iskolája ez s éppen ezért elegendő, ha minden tartományban csupán egy van. Comenius négyosztatú iskolarendszerében a tananyag kiválasztása és csoportosítása jellegzetes. Elsősorban hasznos, az életben is fontos ismereteket tanít, amelyek az ember földi és természet- feletti hivatásának egyaránt megfelelnek. Ezért feltűnő nagy helyet foglalnak el a természettudományok, A megszerzendő tudásanyag elrendezése analitikus. Kezdődik a világmindenséggel, majd a görög bölcselők világépítő négy elemén : a földön, tűzön, vízen és levegőn át eljutunk lakóhelyünkre, a földgolyóra. Megismerjük részeit: a tengereket és szárazföldeket, a hegyeket és folyókat, az ásványokat, növényeket és állatokat s ezek nagy serege után elérkezünk az újkori szemlélet középpontjához, az emberhez. Testi szerkezetének és a szervek működésének vázolása után alkotásai következnek. Hosszú évszázadok munkássága rajzolódik elénk s ezék eredményeként gyönyörködhetünk anyagi, társadalmi, szellemi, erkölcsi és vallási vonatkozású műveiben. Mindezek felett szemlét tart Comenius iskolája. Ilyen tudatosan s az egymásfölé sorakozó, rendeződő isko1 J. A. Comenii: Opera Didactica Omnia. Amsterdam. 1657. Pars l., p. 256. 2 J. A. Comenii: Opera Didactica Omnia. Amsterdam. 1657. Pars III. p. 475.
