Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940
25 szerzetesnők vezetése alatt álló összes gimnáziumok és egyéb iskolák 1923 szeptember 1-töl az I. osztályban a román nyelvet kötelesek bevezetni. A meglepetésszerűen érkezett rendelet ellen a Róm. Kát. Státus Igazgatótanácsa azonnal felszólalt, mivel az több egyházmegyei iskolát érintett. Felhozta az Igazgatótanács, hogy a kolozsvári római katolikus főgimnáziumban az elmúlt 1922—23. tanévben a tanulóknak kb. 93%-a magyar nemzetiségű volt. A státusi felirat, amelyet az a köz- oktatásügyi miniszterhez intézett, a most keletkezett sajátos elmélet helytelenségének bizonyítása után, olyan szerencsés érvet hozott fel, amely a nehéz ügy kedvezőbb mederbe terelését elősegítette. Utalt ugyanis arra, hogy a szóbanforgó iskolák tulajdonképen nem is szerzetes iskolák, hanem az egyes egyházközségek által fenntartott egyházközségi iskolák. A kolozsvári katolikus fiúliceum, — amely líceum szó a főgimnázium helyett most előírt elnevezéssé vált -— az Erdélyi Római Katolikus Státus autonóm iskolája. A szerzeteseket az iskolafenntartó tartja el, az jskola fennállásáról, dologi és személyi szükségleteiről a fenntartó gondoskodik.20 Mailáth püspök is latba vetette tekintélyét az ügy sikeres elintézésére és el is ért annyit, hogy e nyelvi rendelet végrehajtását a minisztérium nem sürgette. Gyárfás Elemér indítványára az 1923 október 25-i státusgyűlés a püspöknek köszönetét mondott a szerzetesi iskolák ügyében kifejtett sok és eredményes fáradozásáért.21 E halogatás azonban a viharfelhőt még egyáltalában nem oszlatta el. A miniszter ugyanis felfogásából semmit sem engedett. így amikor a szenátus 1924 február 7 -i ülésén dr. Bianu Vazul, az egyik vezérszónok, az Erdélyi Katolikus Státus ellen irányított támadása során, egyenesen a kolozsvári katolikus gimnázium elvételét kérte és többek között az iskola régi felírásával: „Lyceum Regium“ is bizonyított: Angelescu miniszter mindenben helyeselte Bianu véleményét.22 A felírás azonban egykorú értelem szerint csak annyit jelentett, hogy az iskola katolikus és nyilvános jellegű.23 A miniszter célzatait megvilágítja, hogy amikor Laimioru tábornok ugyané gyűlésen azt indítványozta, hogy az elrománosítás érdekében Erdélybe ókirályságbeli tanítókat küldjenek, válaszul a miniszter kijelentette, hogy ez már az előző év óta folyamatban van. Mailáth püspök most is síkra szállott az iskola érdekében. A szenátus 1924 március 11 -i ülésén felelt Bianu szenátor vádjaira. A kolozsvári római katolikus főgimnáziumra nézve hangsúlyozta, hogy az mindig az erdélyi püspök fennhatósága alatt álló római katolikus tanintézet volt. Szerzetesek jelenléte sohasem változtatta meg az intézet püspöki jellegét.24 20 Dr. Balázs András: Adatok stb. 105—108. 1. 21 Az Erdélyi Római Katolikus Státus 1923 október 25 ón Kolozsvárt tartott évi rendes közgyűlésének Jegyzőkönyve, 13. 1. 22 Monitorul Oficial. Desbaterile adunärii nationale Constituante a senatului. 1924 február 22. sz. 23 Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene 507—508. 1. Dicsőszentmárton, 1925. Dr. Patay József cikkéből: A piarista rend Erdélyben. 24 Monitorul Oficial. Desbaterile etc. 1924 márc. 21. sz. >
