Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940
26 A miniszter felfogását ez érvelés ugyan nem változtatta meg, úgyhogy a szerzetes iskolák román tannyelvű tanításának kötelezettsége a Magánoktatási Törvénybe is belekerüli (37. cikk), mindamellett ő a törvényjavaslat tárgyalása folyamán olyan kijelentést tett, hogy az egyházi főhatóság által fenntartott iskolák, habár azokban szerzetesek tanítanak, hitvallásos iskoláknak tekintendők.25 így a kolozsvári főgimnázium is. Vagyis a jelleg meghatározásánál a tulajdonjog az irányadó. A megnehezült ellenőrzés. Névelemzés. A Magánoktatási Törvény, főleg annak végrehajtási utasítása26 részletesen tartalmazza a középiskolákra vonatkozó állami ellenőrzés Szabályait. E szabályok az adminisztratív és tanügyi felügyelet olvan nagymérvű tömegét sorakoztatják fel, olyan nagv terhet és felelősséget róttak az iskolákra, hogy azt a genfi nemzetközi bizottság is észrevette, ahová a magyar hitvallások összegyűlt sérelmeikkel fordultak. „A bizottság megállapítja. — szól a felvett jegyzőkönyv — hogy a törvénv a közhatóságoknak igen szigorú ellenőrző jogát foglalja magában.“27 Már az úgynevezett „magánoktatási“ szó a törvényjavaslat parlamenti benyújtásakor nagy izgalmat keltett a jórészt hitvallásos iskolákban felnőtt erdélyi magyarság között. Ugyanis hitvallásos iskolái nyilvánossági jogának megszüntetésétől tartott. Mailáth püspök is felszólalt ez ügyben a parlamentben és a cím megváltoztatását kérte. Ezt ugyan nem érte el, amennyiben az ókirályságbeli románság csak állami és magán iskolát ismert, de a törvény 62. cikke a bitvallásos iskolák továbbműködését lehetővé tette. E cikk szerint ugyanis a minisztérium azoknak az állami tantervű magániskoláknak, amelyek a jelen törvényben meghatározott működési feltételeknek eleget tesznek, külön nyilvánossági jogú magániskolái engedélyt ad. Sok keserűség forrásává lett a törvény 35. cikke, amely Szerint az iskolába csak oly növendékek vehetők fel, akiknek anyanveOve azonos az iskola nyelvével. Ez alapon kezdődtek meg ugyanis a névelemzések, amikor az anyanyelv meghatározásához a tanulók vezetéknevét is irányadóknak vették. A görögkatolikus és görögkeleti tanulók már megtörtént elvonása után most a német hangzású neveken akadtak fenn. Az ilyen tanulóknak, a magyar hitvallásos iskolákból történő kiutasításuk alkalmával, hosszadalmas eljárásokkal, az állami közegek által nehezen hitelesített szülői nyilatkozatokkal kellett magyar voltukat bizonyítaniok. A nehézséget fokozta, hogy egyes iskolalátogatók, különös buzgóságot fejtettek ki a névtílemzés gyakorlati keresztülvitelében. 1925 után a tanulók létszáma illyen módon is kisebbedéit. Dr. Patay József igazgatóságának három éve alatt, 1922—23-tól az 1924—25. tanéviig, a tanulók létszáma 472—443 elbírált tanuló között mozgott, utána esés következett be. Az 1923—24. tanévtől kezdve magántanuló nem lehetett az intézetben.25 Dr. Balázs András; Adatok stb. 194. 1. 20 Begulamentul pentru punerea in aplicare a légii Inváj&mantului Particular. Bueuresti, 1926. 27 Dr. Balázs András: Adatok stb. 204. 1.
