Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940
22 rította. A középiskolák részére készült Szabályzat14 V., VI. pontja értelmében az osztályozásnál öt jegyet használtak, úgyhogy minden érdemfokozatot két-két szám jelölt. A jeles jegye 10—9, a jó jegye 8—7, az elégségesé 6—5, az elégtelené 4—3, a rosszé 2—1. Az érdemjegyeket összeadták, a tantárgyak számával elosztották és a kapott szám, mint középarányos adta meg a tanuló általános minősítését. A tanjegy kiszámításakor az évharmadi írásbeli dolgozat tanjegye egyenlő értékű volt a feleleti jegyek középarányosával, összeadták őket és elosztották kettővel. A diákok nehézsége a négynél kisebb vagy rosszabb feleletek és érdemjegyek kijavításában állott. Az 1923—24. tanévtől a latin nyelv a harmadik osztálytól kezdődött, bölcselettel a VII. és VIII. osztályban foglalkoztak, hasonló- képen a természetrajzzal is. A heti óraszám nagyon felemelkedett. Az 1924—25. tanévben a helyzet a következő: I. osztályban 29, a II—Ill-ban 30, a IV-ben 32, az V—VI—VII-ben 31, a VIII-ban 32 a heti óra.Ehhez járult minden osztályban a nevelési (osztályfőnöki) óra Az állam ellenőrzése egyre fokozódott. 1922—23-ban a tankerületi felügyelő, a következő tanévben rajta kívül Pteancu Sándor vezérfelügyelő, az 1924—25. tanévben három osztálylátogatón kívül a V. és VII. oszt. évvé,gi osztályvizsgálatán is három látogató jelent meg. Mindez a tanárt és a tanulót fokozott éberségre szorította. A IV. osztályos tanulók 1922—23. tanévtől úgynevezett végvizsgát (abszolváló) tettek, melynek sikere nélkül felsőbb osztályba nem léphettek. Az 1924 február 18-án megtartott rendkívüli érettségivel lezárult az érettségi vizsgálatok sora és 1924 július 1—4. napjain a VIII. oszályosok úgynevezett abszolváló vizsgálatot tettek, ennek sikeres elvégzése után az egyetemen beiratkozhattak. Az „évvégi vizsgálatokról, az V-es felvételi és baccalaureátusi vizsgálatokról“ 1925-ben megjelent törvény a IV. és VIII. osztályos abszolváló vizsga helyett az V-es felvételi és VII-os baccalaureátusi vizsgát írta elő.15 * Nehéz vizsgálatok. Francia mintára ugyanis általános elvvé lett, hogy a jó elemek kiválasztása, illetve a gyengék eltávolítása csak vizsga útján történhetik. Ezért a gimnázium V. osztályába az iratkozhat be, aki a felvételi vizsgát sikeresen leteszi. A vizsgálat bizottság előtt történt, amelynek tagjai az intézet tanárai voltak, elnöke pedig állami kiküldött. A baccalaureátusi vizsgálaton a bukás szám időnként igen nagy, az országos középarány 40% körüli volt A nagy bukás okát a gyakran mutatkozó túlságos szigorúságban és a vizsga rossz rendszerében! kell keresnünk. Az előírás szerint a tanulók központi helyeken, kijelölt bizottságok előtt jelentek meg, hogy ott vizsgára álljanak. A kisebbségek vizsgálatát megnehezítette az, hogy a vizsgát az állam nyelvén kellett letenniük. Anyanyelvűket csak egyes tárgyak szóbeli vizsgála14 Kegulamentul íjcoalelor Secundare, Bucuresti, 1922. 15 Legea peiitru iníiiigarea examenelor de sfárfit de an, de admitere in liceui fi de baeaiaureat. Bneuiefti, 1925.
