Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940
15 tette. A város irodalmi, művészi élete Budapest után minden más várost felülmúlt, magas életszínvonala, gondtalan társadalmi élete közkedveltté tették. A város társadalmi életét színesítette a mágnás családok nagy száma, akik szép palotáikban töltötték a téli hónapokat és megjelenéseikkel emelték a kultúrelőadások, művészi teljesítmények fényét. Zárt, nagyobbrészt egymás között élt életük ilyen- módon a közre is kihatott. Az ezidőben létesített kultúrintézmények, népjóléti berendezkedések jelentősége főleg abban állt, hogy a bekövetkezett időben, mint már meglévő valóságok szerepeltek és alkalmat adtak további működésük lehetőségére. Impériumváltozás ugyanis kisebbségi újítások bevezetését és kiépítését nem igen bírja elviselni. E berendezettség jelentősége, hogy a tanárság és a tanuló ifjúság ez ideig e légkörben élt, művelődésükre e környezet hatott. A magyar Kolozsvár magyar nemzeti és kulturális hatást sugárzott. A következő 1919—20. tanév elején háromtanévi itt működése után kivált a tanárkarból dr. Kari János tanár. írói készségéről és pedagógiai hozzáértéséről e rövid idő alatt is bizonyságot tett. E tanév már jelentékeny létszámcsökkenésével kezdődött. A beírt tanulók létszáma ugyan még 657, de a tanév végén az osztályozottak száma már csak 564, görögkatolikus fiú már csak 8 maradt az iskolában. Az iskola belső életének irányítása az egész tanévben az iskolafenntartó egyházi Főhatóság kezében volt. Újítást csak az hozott, hogy a román nyelvet minden osztályban tanították. Hivatalos tanügyi látogatást csak az egyházi kiküldött végzett, az érettségi vizsgálatokon dr Márki Sándor egyházmegyei igazgatólanácsos, intézeti gondnok elnökölt. Anyagi gondok. A városba nyomuló és az innét távozók mozgása a helycsere képét éreztette. Üj idők, új elhelyezkedések! A megnehezített közlekedés, új életberendezések miatt a távolabb lakó diákok itt tanulása csökkent. így például az iskolával kapcsolatos Mária-Terézia finevelő alapítványos növendékeinek száma az előző évi 31-ről most 10-re szállott alá. Az alapítványosok előzőleg ugyanis nagy számban székely- földi iskolák jó előmenetelő tanulóiból kerültek ki. A létszámcsökkenést előmozdította a terjedő elszegényedés, a beálló drágaság és az utóbbi következtében behozott magasabb iskoladíj. Az évi Értesítő a nagvobbszámú múlástetások magyarázatául) cipő-, fa-, ruha-, világító-szerek hiányát sorolja fel. Az évi 80, a nem katolikusok részére megállapított 160 korona tandíj pótlására a katolikus tanulókat 400, a inásvallásuakat 600, az izraelitákat, mivel ezek Erdélyben nem tartottak fenn középiskolát, évi 1200 korona iskola- fenntartói díj fizetésére kötelezték. Az iskolafenntartói díj ettől! fogva állandóan érvényben maradt és a pénz értékének hullámzása szeriint emelkedett. Ellenértékűi viszont a Főhatóság a szegény tanulóknak egyre több tandíjat és fenntartói díjat engedett el. így az előző évben a nagyobb létszám mellett összesen 8100, a jelien tanévben pedig már 32.680 korona fizetése álól adott felmentést. Amikor tehát a viszonylag tehetősebbeket nagyobb áldozatra kötelezte, ugyanakkor a sze
