Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1915

39 Kegyelmes Főpásztorunknak különös gondja lévén az ifjúságnak lelki gondozása, éz évben márc. 8-tól március 12-ig engedélyezte a lelki gyakorlatoknak megtartását. Ezen lelki gyakorlatok rendje a következő volt: Március 8-án, szerdán. D. u. 4 órakor 1—Vili. oszt; Veni Sancte; bevezető szentbeszéd; litánia. Március 9-én, csütörtökön és 10-én, pénteken. D. e. 8—9. (IV—Vili. oszt.) Lelkiolvasmány; ének; szentbeszéd, csendes elmélkedés; ének. 9—3/ál0. (I—VIII. oszt.) Szentmise Úrfelmutatásig szentolva­sóval, azután böjti énekkel. 10—3/4ll. (I—III. oszt.) Lelkiol­vasmány ; ének; szentbeszéd, csendes elmélkedés; ének. 11—12. (IV—Vili. oszt.) Lelkiolvasmány; ének; szentbeszéd, csendes elmélkedés; ének; Úrangyala. D. u. 3 —4. (I—III. oszt.) Lelkiolvasmány; ének; a szentolvasóból három tized. 4—5. (IV—Vili. oszt.) Lelkiolvasmány; ének; szentbeszéd, csendes elmélkedés; ének; litánia. Március 11-én, szombaton. D. e. minden úgy, mint az előző napok délelőttjein. D. n. 723 órakor (1—Vili. oszt.) Ének, szentbeszéd, ének; hit, remény, szeretet: szentgyónás. Március 12-én, vasárnap. D. e. 8 órakor (I—VIII. oszt.) Szentbeszéd; szentmise, alatta szentáldozás; a végén Confiteor, pápai áldás. A tanuló ifjúság két csoportra osztva végezte a lelki gyakorlatokat. Az első csoportot az I —111. oszt. képezte, mely­nek vezére Orbán Ferenc kolozsvár-szentpéteri plébános ur volt, a második csoportot a IV—Vili. oszt. alkotta. Ennek a csoportnak lelki vezéréül kegyelmes püspökünk Elsässer Gyula jézustársasági atyát kérte fel. Elsässer Gyula lelkivezér, az ifjúsági kongregációk alapos ismerője, bőséges tapasztalataiból fakadó beszédeivel tájékoztatást nyújtott földi életünket irá­nyitó elvekről. A Mindenható kegyelme adja, hogy az a sok jó mag, melyet a két fáradhatatlan vezér annyi gonddal, annyi szeretettel s annyi tudással elhintett ifjúságunk szivébe, száz­szoros gyümölcsöt teremjen. Hálás szívvel emlékezünk meg Kegyelmes Főpásztorunk- ról, amidőn intézetünk vallásos neveléséről beszámolunk s köszönetét mondunk azon főpásztori támogatásért, amelyben ifjúságunkat egész éven át kegyes volt részesíteni. A Minden­

Next

/
Thumbnails
Contents