Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1911
4 1898-ig Veszprémben mint r. tanár tanitotta a felső osztályokban a mennyiség- és természettudományokat. Tanítványai rajongó szeretetén kívül a veszprémi úri társaság elismerését és rokonszenvét is vitte utravalóul Kolozsvárra történt visszahelyeztetése alkalmával, ahol a Mária Terézia-féle finevelő aligazgatásával is megbízták. Ebben a minőségben, mint a rom. kath. főgimnáziumnak is teljes óraszámú tanára még rk. tantárgyként a francia nyelvet is tanitotta öt éven keresztül. Azután két-két évig Kecskeméten a gimnáziumba járó rendi növendékeknek, majd Budapesten az egyetemi hallgató, kalazantinumi növendék papok lelkiigazgatója és prefektusa volt.1 A növendékekkel szemben mindkét helyen atyai jóindulatot és minden dologra kiterjedő gondosságot tanúsított. Megtudta nyerni bizalmukat úgy, hogy még legbensőbb vonatkozású ügyeikben is mint tanácsadó, vigasztaló pártfogójukhoz fordulni természetesnek találták. A magasabb tanulmányokkal elfoglalt ifjakat szerzetesi szellemben nevelni a legnehezebb feladatok egyike. Ebben a tekintetben is határozott sikerei voltak. Különös ambíciója volt nem nyugodni addig, mig növendékeinek meg nem szerezte mindazon eszközöket, melyeknek megszerzését maga is szükségesnek tartotta. Minden igyekezettel azon volt, hogy a növendékek az intézetben lehetőleg otthonosan, jól érezzék magukat. Könyvekkel, útbaigazítással, bátorítással és buzdítással bőven ellátta őket. így csak természetes volt, hogy a tanári vizsgálatokat egytől-egyig sikerrel tették le, sőt többen a bölcsészet- és hittudori vizsgálatok letehetését is ambicionálták. Ugybuzgóságát és 1 Budapesti tartózkodása idején változtatta meg régi Novotny családi nevét Nemes-ve.
