Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1911
Az elmaradottság miatt való vád máris felhangzott. „Nem lehetünk el a német és francia reformmozgalmak ismerete nélkül, a haladás elől nem zárkózhatunk el kínai fallal ... A magyar irodalmi oktatás ügyében három évtized óta elmaradás tapasztalható, aminek egyik oka az, hogy e téren a külfölddel való kapcsolatot elvesztettük.“1 Másutt pedig: „Az idegen irodalmakkal való foglalkozás fejleszti az emberi összetartozás érzését, közelebb visz az idegen ország fiaihoz s lenyesi rólunk a faji és helyi balitéletek és élfogultság fattyúhajtásait.“2— A technika nagy vívmányai mellett ez nem lehet máskép. A politikai vagy nyelvi határok alig jöhetnek ma számba szellemi értékek átadása és elfogadása tekintetében. A könnyű és gyors közlekedés, az emberi gondolat villám szárnyán való továbbítása a lélekben is nagy változást idéztek elő. A nem, faj, nemzet, vallás, erkölcs eddig ismeretes meghatározásai lassankint halványulni kezdenek és a lélek szócsöve: az irodalom újabb alkotásaiban inkább az általános emberinek szolgál. A hatás kiinduló pontja és legáltalánosabb táplálója a francia szellem. Nem szabad itt a szó legdurvább értelmét választani, amennyiben egy mű irányával, módszerével és tartalmával is hathat. E tekintetben a francia költészet hatása kétségbevonhatatlan és kétféleképen nyilvánul. Egyik az általános emberi a tárgyválasztásban, a másik több-kevesebb homályosság a kifejezésben.3 1 Loisch I. I. ism. 97. 1. 2 Nagy-Leclére : L’éducation morale rationelle. Magy. Paed. 1911. 297. !• 3 Sikabonyi A. Divat a költészetben c. ujságtárcacikkben összehasonlítja a német, francia, angol és olasz líra legújabb termékeit tartalmazó antológiákat. Az összehasonlítás eredménye a francia líra újabb jellemző vonásainak általános feltűnése a többi nép költészetében. Az ismertetésben foglalt sajátságok forrásait megtaláljuk a modern francia költészet kiváló gyűjteményében, melynek címe: Ad. Van Bever et P. Léautaud ■ Poétes d' Aujour- d'bui. I. II. Paris. Mercur de Francé. 1910. Ötvenhárom költő életrajzi adatait, költészetének ismertetését és a reájuk vonatkozó irodalmat nyújtja a költői szemelvények előtt. Továbbá: Catulle Mendés : Le Mouvement Poétique Franfaise de 1867 ä 1900. Paris. Fasquelle. 1903. A francia költészet összefoglaló ismertetése után a 19. században élő és bármily irodalmi téren működő írókat sorolja fel a rájuk vonatkozó minden jelentős bírálat leközlésével. A. Beaunier: La poésie nouvelle. Paris. 1902. és Ad. Rétté: Le Symbolisme. Anecdotes et Souvenirs. Paris 1903. című művek ismertetése a Bp. Szemlében is megjelent. Az újabb irodalmi mozgalmak ismertetése és méltatása nagyon gazdag a franciáknál.