Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1911
19 hogy az iskola adjon ösztönt az újabb kor költészetével való foglalkozáshoz, segítse elő a megértését tájékoztató áttekintéssel a legfelső osztályban, de ne vonja bele az iskolai olvasmányok körébe.1 — Bíró I. következőképen fejezi ki felfogását: „Tultengés az iskolában, hogy a történeti alapozás sokkal több időt s anyagot emésszen föl, mint a fejlődés tekintetében elért legfelsőbb, tehát a mai eredmény. Távol áll tőlünk, hogy az iskolába tárgyalandó anyagul vigyük be a még kiforratlan irodalmi és művészeti problémákat, de ezek felől is tájékoztatni kell az ifjúságot... Ni a ma emberei vagyunk, mi vagyunk az átmenet a tegnapról a holnaphoz, tehát a művelődési anyag kiszemelésében a ma igényeit, a ma műveltségi állapotát nem szabad szem elől tévesztenünk.“2 3 Tudatos és bátor állásfoglalást hangsúlyozva mi is kimondjuk, hogy a bennünket környező jelenségekre, legyenek azok társadalmiak, irodalmiak vagy művészetiek, már az iskolában fel kell hívni a tanulók figyelmét. Annál inkább, mert kis túlzással el lehet mondani: „Na már nem gyermekekkel van dolgunk (az iskolában), hanem koraérett, kiforratlan eszmékkel tultömött agyú kis bölcsekkel, kik csak az iskolai fegyelem hatása alatt látnak bennünk tekintélyt.“"’ Az iskola feladata ma sokkal szélesebb körű, mint volt bármikor. Épen ezért „a nemzeti nevelésnek az ma első rangú feladata, hogy okos, céltudatos nevelői eljárással felújítsa a mai nemzedékben a nemzetben ezer év alatt kifejlődött nemes erkölcsi vonásokat; de ki kell azokban fejleszteni a gazdasági és szociális erényeket is, melyeket a modern haladás megkíván és a modern pedagógia lélektani fegyvereivel felfegyverkezve, föl kell venni a harcot a nemzeti hibákkal.“'4 E szavakban jut kifejezésre az iskola feladata a modern társadalommal és irodalommal szemben. Szemébe kell nézni a hanyatlást esetleg előidéző hibáknak és rá kell mutatni az eszközökre, amelyek ezektől nemcsak megóvnak, hanem az ifjúságot a jövő tekintetében is biztosítják. Társadalmi és irodalmi téren eszméltetést és iránymutatást első sorban az irodalmi oktatástól kell várni. A szépirodalom s különösen a költészet 1 Loisch J. G. Sprengel: Die neuere deutsche Dichtung in der Schule. Magy. Paed. 1912. 98. 1. 2 Biró I. A középiskola és a modern élet. Magy. Paed. 1912. 14. I. 3 Andor I. 1. ért. 27. 1. 4 Geöcze S. I. ért. 20. 1. 2*
