Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910
39 ők végezték. A felszerelésen időnkint kisebb változások történtek, így 1552-ben az egytelkes jobbágyoknak nem kellett hozniok baltát, de legalább 32 nyílvesszőt, a szegényebbektől megkívánták, hogy kardjuk legyen,1 de az 1542-ben előírt felszereléshez az egész koron át ragaszkodtak. A lovas székelyektől, mint a nemesektől jó lovat, páncélt, sisakot, paizsot, kopját kívántak.i 2 Hogy a törvénynek megfelelő-e a fegyverzet, azt ellenőrizték a szemlék, mustrák alkalmával. Táborba- szállás előtt szokták megtartani s sokszor van panasz a hiányos felszerelés miatt. Megtörtént, hogy még a szászok között is 1000 emberből csak 326-nak volt kielégítő fegyverzete.3 Pedig ezek általában legjobb fegyverzetüek voltak, a jobbágyság felszerelése többször igen hiányos, megtörtént, hogy fegyver nélkül jelentek meg. Az élelmiszerek szállítása sok gondot okozott. Mivel a katonaság maga élelmezte magát, élelmi szerekkel indult útnak. 20—25 jobbágynak volt egy szekere, 1565-től kezdve az országgyűlés megkívánta, hogy minden 10 jobbágy egy szekeret is vigyen magával, a melyen a fejsze, fúró, ásó, kapa, teknő mellett az élelmiszereket is felrakhatják.1 Mivel az élelmiszerek ilyen szállítása nagyon terhes volt, meg nem is lehetett a táborozás idejét mindig kiszámítani, gondoskodtak arról is, hogy a tábor helyére kellő mennyiségű élelmiszert szállítsanak. A katonák ebből saját pénzükön vehettek. Hogy pedig túlságos nagy árakat ne kérhessenek, többször az országgyűlés maga szabta meg az árakat. Az árszabásra és a szállításra élelmi biztosok ügyeltek fel. Megvizsgálták, kellő élelmiszert hoztak-e, ellenőrizték, hogy mindenki fizet-e, nehogy valaki kárt szenvedjen. Az élelmiszereket az ország minden részéből, vagy egyes vidékekről hordták össze. Az országgyűlés megjelölte, hogy hová hordják s mit hozzanak. Érdekes példa erre egy 1552-beli tordai országgyűlés határozata. Elrendeli, hogy Keresztes mezejére hozzák az élelmiszereket, mert ez a hely mindenfelől könnyen hozzáférhető. Egész Erdélyből gyűjtötték az élelmiszert, a bort a szászok hozták, mivel a nemeseknek nem volt, a nemesek lisztet vagy kenyeret és takarmányt küldöttek, a székelyek, a mijök volt. Az élelmi-biztos megnézte, hogy hoztak-e mindenünnen, a honnan kellett és ha rendben talált mindent, erről a szállítóknak írást adott.5 Mikor János Zsigmond a szigeti hadjárat idején a szultán üdvözlésére indult, az országgyűlés ingyenes élelmezést és szállítást i E. O. E. I. 406. 1. 3 E. O. E. II. 308. 1. a E. O. E. II. 203. 1. ^ e. O. E. II. 287. 1. & E. O. E. I. 420. 1.
