Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910

21

nincsen, 1558-ban tizenkettő a számuk. Ekkor elhatározták a rendek, hogy a tanácsosok számát a fejedelem mind a három rendből növelje új méltó emberekkel. De itt sem mondják meg, hogy hány legyen a számuk.1 E tanáccsal együtt ítél a fejedelem a hozzá fellebbezett bűnügyekben, velők egyetértőleg jár el az ország ügyeiben. De a tanácsnak nagyobb szerepéről ekkor még nincs tudomásunk, a fejedelem mellett vezetőszerepet nem tölt be, a törvényjavaslatok készítésében állása fontos, de alig esik itt-ott szó róla. Az országgyűlés olyan nagy hatáskörrel bir, hogy mellette a tanács nagyobb szerepkörhöz nem jutott. A fejedelem lakása Gyulafehérváron a püspöki palota. Az egyházi javak elvételével üresen maradt s a fejedelmek idővel szépítették, kiépítették. Jövedelméhez a nemzetek évenkint 4000—4000 írttal járultak.2 Voltak családi birtokai is, az államvagyon elkülönítése is hiányos, az elszámolást csak elvben hangoztatták, Fráter se számolt el, így maradt utána is. Az uralkodó fizette a tanácsosokat és a királyi tábla bíráit.

II. Országgyűlés és A törvényhozó hatalom másik része az alatt- annak hatásköre, valók: a magyar nemesek, a székelyek, a szászok. A székelyek mint katonák nemesek, a szász városok is mint testület, nemesi joggal bírnak, bár az egyes polgárok külön-külön nem nemesek. Az oláhság még nem szerepel külön nemzet gyanánt, a jobbágyság s a székelyeknek idővel szolgai állapotba sülyedő harmadik rendje nem vesz részt a törvényhozásban. A három nemzet törvényhozó hatalmát az országgyűlésen gyakorolja. Erdélyben kezdettől fogva egykamarás rendszer lépett életbe, vagyis mindannyian együtt tanácskoztak. A három nemzet együttes gyűlése volt az egyetemes (generalis) gyűlés, e mellett érvényben voltak az egyes nemzetek régi külön gyűlései is, ez a nemzetséggyűlés. Az egyetemes gyűlésen kívül volt a részgyűlés (partialis), mikor egy-egy vidéknek nemessége tartott gyűlést. Az országgyűlés tagjai közül a főnemesek személyesen szoktak megjelenni, a szegényebb köznemesség megyénkint képviseltette magát választott megbízottak utján, a szász városok s a székelyek is képviseltették magokat. Hogy a különböző nemzetek tömegesebben jelenhessenek meg, az országgyűlés helye is változott, legtöbb gyűlést tartottak Tordán, Kolozsváron, a székelyek miatt Marosvásárhelyen, a szászok miatt Nagyszebenben.

i E, O. E. II. 88. 1.

2 E. O. E. I. 223. I,