Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910
22 De ritkábban tartottak gyűlést Szászsebesen, Nagyenyeden, Medgyesen, Gyulafehérváron is. A gyűlés ideje egy-két nap, ritkábban 5—6 nap, a szükség szerint évenkint többször is összehívták. Az országgyűlést János Zsigmond helyett eleinte Izabella, legtöbbször Fráter György mint helytartó hívta össze, de összehívta azt egyes ember is, így mikor arról volt szó, hogy Fráter megmaradjon-e hivatalában, Kendi Ferenc hirdetett gyűlést. A meghívó megnevezi a gyűlés helyét, idejét, tárgyát. A meghívó szövege rendesen az egész országra vonatkozik, de van rá eset, hogy egyes ember külön is kap meghívót, sőt idővel határozattá is lett, hogy az előkelőbbeket az uralkodó külön hívja meg s a meghívottak kötelesek meg is jelenni.1 Ha nem jelentek meg, már Fráter idejében is büntetést kaptak.1 2 Az 1543 nov. 29-iki gyűlésről távol maradottak 50 frt. büntetést fizettek. 1544 aug. 1. tordai gyűlés volt az első, amelyen a magyar- országi megyék az erdélyiekkel együtt tanácskoztak. A magyar- országiak tanácskozási helye Debrecen, Nagyvárad volt, 1544-től kezdve követeket küldöttek az erdélyi megyékbe, viszont az erdélyiek is képviseltették magokat az ő külön gyűléseiken. Ezen tordai gyűlésen elhatározták, hogy ezután évenkint tartanak közös gyűlést. Ferdinánd uralkodása alatt az erdélyiek a pozsonyi ország- gyűlésre is küldöttek követeket, annak határozatait végrehajtották, szóval önálló külön gyűléseiknek vége, a király adott esetről-esetre engedélyt gyűlés tartásra. Az erdélyiek észrevévén, hogy igy az eljárás lassú, mivel határozataik az uralkodóhoz mentek előbb megerősítés végett, kérték Ő felségét, hogyha a szükség kívánja, tarthassanak gyűlést magoktól is, a vajdák kapjanak hatalmat annak összehívására. Érveltek azzal is, hogy a török szabadon terjeszkedik, mivel nincs hatalmukban gyűlésben védelmi intézkedésekről gondoskodni. De Ferdinánd csak részgyűléseket látott szívesen, egyetemeset nem engedélyezett, félt, h,ogy ott az elkeseredett Erdély ellene határoz valamit. János Zsigmond alatt a pozsonyi képviseltetés ismét megszűnt. Az országgyűlésen megjelenő megbízottak költségeit a megye fizette. Akiket' a felség külön hivott meg, azok a megbízottak költségeire nem fizettek, mivel magukra úgyis költöttek.3 A tanácskozókat a város, ahol a gyűlést tartották, látta el szállással, törvényt hoztak még Ferdinánd alatt, hogy a meghívottak elszállásolásáról a vajdák gondoskodnak, az urak családja és szolgái is hasonló bánásmódban 1 E. O. E. II. 177. 1. 2 E. O. E. I. 577. 1. 3 E. O. E. II. 369. 1.
