Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910
-11 vétkezést, uniót. A közös hadügy miatt közös a pénzügy, összefűzte őket a vajda személye, kinek fővezérségét mindhárman elismerték. Fráter György eljárása, hogy lassan-lassan minden fontosabb jogot magára ruháztat, így összekötötte a három nemzetet az ő személye. Közös gyűléseket hoz szokásba, rendezi az adózást, hadfölkelést. Az 1542 jan. 26-án tartott marosvásárhelyi országgyűlésen főkapitány lett, mely címet helytartói címmel cserélte fel. Mint helytartó, egyedül küldhet külföldre követeket, tanácsot rendelnek melléje, kezébe teszik le a hüségi esküt. Az 1542 dec. 20 iki tordai országgyűlés kimondta a három nemzet unióját. Elhatározták, hogy mivel a tettetett egyetértés miatt sok baj, nyomorúság keletkezeit, nehogy a jövőben ilyenek történhessenek, egyakarattal kimondják, hogy ezután testvéri szeretettel lesznek egymás iránt.1 Az 1545 ápr. 24-én tartott tordai országgyűlés pedig kimondotta, hogy mivel a haza mindnyájukkal közös, mivel mindenki egyformán tartozik azt szeretni, szükséges, hogy egyenlő akarattal és szorgalommal lássanak a haza védelméhez. Senki se vonja tehát ki magát azok alól, amik a hazához tartoznak. Elhatározták, hogy ezentúl egyenlő- képen vesznek részt a fizetésben s a honvédelemben, hiszen — mondják — az ország föntartásából eredő haszon is közös.1 2 Erdély ezzel a határozattal mint egységes állam tűnik fel. Hátra volt még a másik két rész, a Temesvidék és Tisza mellett levő megyék Erdélyhez csatolása. Temes vidékét Petrovics Péter, a Szapolyai család hű embere biztosította Erdélynek, a többi megyék már 1544-ben csatlakoztak. A magyar megyéket meghívták az erdélyi országgyűlésre, ahol kimondották, hogy ezentúl évenkint tartanak közös gyűlést. A gyűlés Frátert az egyesített országrész főbírá- jává tette, ki a pénzügyeket, igazságszolgáltatást, kormányzást vezeti.3 Ezzel Erdély Fráter idejében területileg megalakult. Mekkora most már ezen terület ? All a tulajdonképeni Erdélyből, a Temes vidékéből és a Tisza mellett levő megyékből. A tulajdonképem Erdélyt Verancsics után Mikó Imre írja körűi. Eszerint Erdély „azon ország, melynek határai keletről Havasalföldé, nyugatról ott, ahol a Kőrös mellett Nagyvárad felé mennek, Magyarország; északfelől a Kárpátok azon része, mely Podoliát, Lengyelország egyik 1 E. O. E. 1. 146. 1. 2 E. O. E. I. 217. 1. 3 E. O. E. I. 190. 1.