Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1909
7 jíink, hogy elérkezett már az idő, épen napjainkban, hogy kezdik már belátni, hogy a művészi nevelésben visszás úton haladtunk, mikor a művészi nevelés tisztán a képzőművészetekből indult ki és nem magából a gyermekekhez sokkal közelebb álló, sokkal közvetlenebb művészetből: az énekből. Pedig tudjuk, hogy volt idő, midőn az ének művelése az ifjúság nevelésével teljesen egybe volt forrva. Miért, mi okból hanyagolta el az iskola az ének művelését? Vessünk egy történeti visszapillantást az énektanításnak történetére, csak azért, hogy lássuk mire becsülték az éneket a • régi pedagógusok. Ezen visszapillantás közben rá akarok mutatni azon okra is, melyek miatt idővel az énektanítás a kötelező tárgyak sorából kimaradt. Mikor az éneknek művészi értékeléséről van szó, midőn kutatjuk a művészi nevelés elveit, nem lehetünk közömbösek az elmúlt korok véleményei iránt. Amit a múlt ösz- szehordott, azon épülhetnek fel a jelennek mélyreható törekvései. Az ókori népek között legérdekesebb a görögök zenei nevelése. Énekművészetük nemcsak kultúrtörténeti jelentőséggel bir, hanem azért is érdekes, mert olyan művészettörténeti fejlődése van, minőt egy ókori nép zenéje sem tud felmutatni. A görögök tanítási tervükben nagy jelentőséget, előkelő helyet juttattak a zenének az ifjúság nevelésében. Miért? Mert felismerték a zene ethi- kai momentumai között szívnemesítő, vidámító, s a szenvedélyeket szelídítő hatását. Az erkölcsi nevelésben nagy fontosságot tulajdonítottak neki már azért is, hogy a lelket lelkesedéssel tölti meg. A zene és ének fontos tényező volt egész életükben. Emlit- sem-e minő szerepet játszott az ének és zene az olympusi versenyjátékoknál? Egy Pindar lantjára méltónak tartotta a nemzeti játékok győztes ifjait epinikiakban magasztalni. E dalok ma is az antik líra legszebb gyöngyei. Pindaros olympiai, pithiai, ne- meai, isthmosi játékok epinikiai arról tanúskodnak, hogy a görögök életében mennyire össze volt nőve a költészet, zene, tánc, a testi erővel és ügyeséggel. De arról is meggyőződhetünk, hogy a görögöknek milyen fejlett műizlésük volt különösen a testnek és nyelvnek ritmikus, harmonikus szépségei iránt. És mindezt zenei műveltségüknek köszönhették. Mikor az antik világ rombadőlt, vele együtt a legvirágzóbb művészi élet is elpusztult. De azok a szellemi kincsek, melyeket a gondolkodók, költők, művészek összehalmoztak, fennmaradt töredékeikben is, új életre ébredtek a keresztény művészetekben. Vai
