Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1909

20 öntudatossá válik, hogy végre az egyes hangjegyeket, mint hang­forrásokat tudja felfogni. Nagyon érdekes a zenetörténetben megfigyelni, hogy mi min­denféle eszközökhöz folyamodtak, hogy az énekessel az intervallu­mokat eltaláltassák s a hanglétrának félhangjaira figyelmessé tegyék. Arezzoi Guido volt az első, ki a hangjegyek eltalálására a solmisatios módszert találta ki, mely századokon át az énekes tanuló ifjúság gyötrelme volt. A tanításnak mindenesetre legnagyobb nehézsége megértetni az egész és félhang viszonyát, a nagy és kis másodnak megfigyeltetése. Dalcrose erre a Solfége éneklési módszerét alkalmazza. Ebbe hetek és hónapok telnek bele, de ő oly lényegesnek találja, hogy azt mondja: „So lange das Kind den Unterschied zwischen Ganz und Halbton singend oder hörend nur mühsam erfasst, kann keine Rede davon sein, ihm weiteren Unter­richtsstoff zuzuführen.“ ilyen tanulás gondolkozásra sarkalja a tanulót s szellemi tevékenységét a legnagyobb fokban igénybe veszi. Ilyen előgyakorlatok után érdeklődni fog a hangjegyek iránt, mert most már ezek a jegyek tartalmat, életet jelentenek számára, amelyekbe lelkét öntheti. A lélek nélkül való, pusztán mechanikus munka elveszi az énektanulástól a gyermek kedvét. így válik az énekóra sivár pusztává, amelynek az ifjúság virágos kertjének kellene lenni, ahol a legértékesebb kincseket gyüjtheti az élet számára. Az énektanitási módszerekben s azok alkalmazásában ma még nagy zavarok uralkodnak. Töméntelen sok methodust hegyez­tek ki találékony elmeéllel, kísérleteket is tettek velük, hogy csak­hamar mint célra nem vezető kísérleteket sutba dobják. A tanítási módszerek legtöbbje az utolsó században a gyermekeket mégsem vitte előbbre a művészi nevelés szempontjából. Hogy ma még igen sok hive van a hallás utáni tanításnak, ennek okát abban lehet találni, hogy a hallgatók az előadott dolgok megemlítésében csak a kész eredményt bírálják meg s nincsenek tekintettel arra, hogyan, minő munka árán készült az előadott kar. A sikeres eredmény érdekéből legtöbben ma is ezt a módszert követik. Sok külföldi iskolában a Chevé-féle szám-módszert alkalmazzák, mellyel sok helyütt kiváló eredményeket érnek el. Ma Hollandiában alkalmazzák a legsikere­sebb eredménnyel. Az angoloknál Spencer Curwen a Tonic-Solfa methodust találta ki, a németek Tenica-do módszer néven alkal­mazzák. Alapja a hármas összhangnak harmóniája. A pedagógusok

Next

/
Thumbnails
Contents