Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1905

4 A szeszes italok és elterjedésük. Minden népnek megvolt és a jelenben is megvan a maga megszokott részegítő itala. A legrégibb kulturhistóriai nyomok a legkezdetlegesebb földművelő állapotig vezetnek el, amikor a köny- nyen megszerezhető méz nagy melegben való erjesztése már is ré­szegítő, szeszes italt nyújtott. Európa, Ázsia népeinél nemcsak a társas érintkezések, hanem a nemzeti és vallási ténykedések al­kalmával is nagy szerepet játszott a méz és tej keveréséből szár­mazó bódító ital. Hazai történelmünk kútfői egészen a XII. század közepéig említik a méhsert, mely az urak kedvenc itala volt. A nomád népek lótejből készítettek italt, a kumiszt, de ennek nem volt állandósága, mert hamar kiszorította a gabona fajokból előállított sör, melyet Friscus szerint a pannonjai barbárok árpából készítettek és kamon-nak neveztek. Ezen időtől kezdve a föld terményei adták a szervezetet megrontó italt s az emberiség örömét lelte abban, hogy ha mind több és több anyagot von­hatott bele, ha mentül célszerűbben készíthette el önellenségét. A szőlőtermelés terjedése mintha megváltoztatta volna az em­beriség Ízlését; elhagyták az eddigi szeszes italok nagy részét és he­lyébe lépett a bor, ez a folyékony arany, mely állítólag erőt ad az öregnek, megedzi az ifjút. Költők zengenek róla dicsőítő himnuszo­kat, a tudatlan nép és a tanult fej egyaránt isteníti. Az elkábított ízlés eldobja az eddig ismert gyümölcsborokat, melyeket füge, körte, alma, naspolya, som, cseresnye, ribiszke stb. édes gyümölcséből készítettek, kutató elmék versenyeztek a különféle szőlőfajokból izesebbnél-izesebb borfajtákat előállítani. Már Plinius körülbelül 150 fajbort ismert. Sok száz év lefolyta után végre a lassan fejlődő kémia meg­ismerteti az emberiséggel a lepárlást, a desztillációt, amelynek segítségével a borból kiválasztották a szeszt, az élet vizét, a földi bajok orvoslóját, a betegségek igazi gyógyszerét. Azóta pusztít az alkoholizmus testben lélekben egyaránt. Ha a szesz keletkezését vizsgáljuk, még inkább szemünkbe ötlik veszedelmes volta, hisz szülőanyját öli meg keletkezése pillanatában, mint gyilkos születik s ezen természetét megtartja életén át. Minden cukrot tartalmazó anyag, sőt a keményítő anya­gok is a diastaze behatása után erjedésnek indulnak. A levegő­ben vagy az erjedést okozó anyagokban apró mikroszkopikus

Next

/
Thumbnails
Contents