Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1905

34

Az érzés okozója tehát mindig az agyon kívül levő inger. Gyermekkorunk óta fejlődve, mindig több és több hatást ismertünk meg, igy tapasztalatokat gyűjtöttünk, melyek csoportosulva bizonyos tárgyaknak hatása kapcsán emlékező tehetségünknek alapját adják meg. Az érzéki hatások, az észrevevések képzeteket ébresztenek és pedig mindig ugyanazokat s igy szerezzük meg a fogalmakat. Az észrevevés, a gondolat és fogalom alapja szellemi életünknek, melynek kiművelése a kifejlődés magaslatán elénk állítja a szellemi és erkölcsi tulajdonságokkal felruházott embert.

Nézzük most már, hogy mily hatással van testünk ezen részére az alkohol?

Az alkohol romboló munkája az idegrendszerben és alkotórészeiben igen súlyos következményekkel jár; nem kíméli sem a középpontot, sem a környékit, megtámadja az idegsejteket és az idegeket is. Legelőször is a környéki idegekben vagy azok kötő- szövetes burkában lép fel a gyulladásos állapot (neuritis), melynek eredménye szaggató és égető fájdalom az egész ideg hosszirányában, környéke igen érzékeny s gyakran rántagózások kisérik. Ugyanezen baj felléphet a ducidegsejtekben is. Fellépése gyors, (ilyenkor halálthozó lehet; Bernhardt, 1886.) és tovább fejlődve a kéz és láb ujjainak érzéketlensége jellemzi, majd a lábikra izmai fájdalmasan rángatóznak. A beidegzett izmok degenerálódnak s környékükön nyomás után élénk fájdalomérzet tapasztalható (ideg- zsába, neuralgia). A mozgató idegek bénulása érzési zavarokat, hipereszteziát, (tapintási szervek túlérzékenységét), anesztéziát (érzéstelenséget) szül. (Siemerling, 1889.)

Jó ideig a szemidegbajokat a túlzott dohányzásnak tudták be. A francia orvosok azonban hamar felismerték, hogy a szemidegek bajait a dohány hatása mellett a szesz is nagyban előmozdítja. Hatásuk alatt a látás 40—50 év között kezd romlani, melyet mér- gezéses rossz látásnak (amblyopia toxica) neveznek. Uhthoff (1884.) vizsgálatai a berlini klinikán határozottan kimutatták, hogy a rendszeres pálinkaivás támadja meg legelőször a szemidegeket. A rossz látással karöltve jár a színtévesztés, amikor a vak folton a vörös és zöld szín elváltozik (skotoma). Hány vasúti szerencsétlenség származott az ily utón szerzett színtévesztésből! Ha a szesz mérgező hatása sokáig tart, bekövetkezik a szemideg sorvadása, előbb csak a külső része fehéredik el, de később az egész tönkre megy, ami egyenlő a megvakulással. Más esetben a szem mozgató