Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1905
35 izmainak idegei mennek főnkre; az ilyen idegbénulás a szem teljes mozdulatlanságát eredményezi. (Thomsen 1888.) Az agyban is nagy elváltozásokat okoz az alkohol, u. is a fehérállomány elváltozása, a gerincvelő szürke részének megbetegedései, a lágy burok véredényének tágulása, u. annak gyulladása mind neki tudhatók be. Beigazolják kísérletek; igy Vas (1894.) 8 hétig alkohollal táplált macska gerincvelőjében a ducsejtek elfajulását bemutatta, nemcsak kromatinja esett szét, hanem az egész sejt megduzzadt. Más alkalommal ugyanezt tapasztalta Afanassijev 6—102 napig tartó alkohol behatása után kutyán és patkányokon, amikor kimutatta, hogy az agy ducsejtjei el is zsiro- sodhatnak. Mindezen kísérleteket alkoholmérgezésben meghalt egyének boncolásánál is bebizonyították. De leginkább érdekelhet bennünket NissI és Dehio kísérleteinek eredménye, akik alkoholizált macska idegsejtjein az elfajulási tüneteket a teljes tönkremenetelig kimutatták, és a karlsruhei 1894-ben tartott orvosi gyűlésen mikrofotogrammokban demonstrálták s egyszersmind bebizonyították, hogy a megtámadt, vagy tönkrement sejtek más egészségesek közt találhatók. Innen magyarázhatjuk meg, hogy miért nem szünteti be egyszerre a szesz mérge az idegek működését. (Bár erre is van eset.) Oka az, mert lassan, fokozatosan történik a sejtek elváltozása, azért oly lassú az iszákosok idegeinek tönkremenetele s a lelki és szellemi betegségek fellépése, kifejlődése. Az alkoholnak az agyra gyakorolt káros hatása a delirium tremens potatorum megjelenését sietteti. Ez a szerencsétlen állapot, sajnos, most már mindenfelé ismeretes s a másik szeszokozta betegséggel, az epilepsziával, az iszákosság sokszor jellemző tünete. Gallé szerint 607 epilepsziás beteg 24'7% (150) alkoholista volt és 1572 deliriumos között az iszákosok 15’4%-a epileptikus betegségben is szenvedett. Nyilvánvaló az eddig elmondottakból, hogy nemcsak a túlságos, hanem a mértékletes, sőt hígított italok alkohola is káros hatással van az idegekre s a szellemi élet megnyilatkozásában gyengülést, elerőtlenedést eredményez s minthogy a tönkrement idegi részek sohasem pótolhatók, azért a gyakrabban előforduló szeszmérgezések végső eredménye nem lehet más, mint bénultság, melyet a legtöbb esetben elmebetegség követ. Az alkoholnak az idegrendszerre való káros hatását nem lehet élő emberen anatomice látni. De nagyon téved az, aki 3* Azalkohol és a szellemi munka.
