Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1904
— ezen — alapuló kézügyességek fejlesztése. Ezeknek következménye az önálló Ítélő és alkotó erő az aesthetikai érzés és értelem s az önállóság következt ben a jellemképzés. Az általános rajzoktatás ne legyen egy annak idején fontos szakoktatás gyenge maradéka, hanem egy fontos eszköz, amely a tanuló szellemi erejét fejleszti. Minthogy a rajzolónak a természet jelenségeit behatóan és folytonosan ügyelnie, a részeket az egészhez viszonyítania kell, megtanul helyesen látni s mintegy uj fajta ítélőképességgel, uj érzékszervvel gazdagszik s ez által a nem rajzolóktól külömbözik. Ruskin, a rajztanítás és ipari művészeti oktatás egyik előharcosa s jóformán az angol müipar megteremtője mondja : „Határozott meggyőződésem, hogy a földi ember legnagyobb képessége a látásban és annak visszaadásában nyilatkozik meg, amit az ő látása, szellemi látása észrevett. Száz ember közül akad egy. aki gondolkodni tud, de csak ezer közül találunk olyat, aki 1 tni tud.“ Ezen eszmék következtében indul meg a rajztanitás reformálása. A párisi világkiállításon láttam először az uj rajzoktatást, amely az amerikai oktatásügy csoportjában volt szemlélhető. Ott a helyszínén tanulmányoztam ezt a rendszert és azzal a tanulsággal tértem vissza, hogy még sokat kell tennünk, ha az amerikai rajz- oktatás eredményének megfelelőt akarjuk hazánkban létrehozni.20. Tehát Amerikából és pedig Massachusetts államból indul ki az első eredményes rajzoktatási mozgalom. Ott mondja ki a törvényhozás a kötelező rajzoktatást és azt egyúttal az oktatás nagyon fontos ágának minősítette. A rajzolás a nevelés eszközévé vált, amely ez időtől kezdve veres fonálként húzódik keresztül minden tantárgy észszerű oktatásában. Tehát az amerikai a rajzot nem csak mint a tudásra, az ismeretszerzésre vezető tantárgyat, hanem a szivet-lelket megnemesítő közművelődési eszközt alkalmazza nagy előszeretettel iskoláiban s ezzel a műízlés általános elterjedését hazájában biztosítja. Az első mozgalom Amerika külöm- böző helyén éreztette hatását s az Egyesült-államok oktatásügyi szervezete következtében természetesen nem lehetett mindjárt kezdetben egyöntetű eljárásra akadni. Körülbelül 25 évvel ezelőtt Louis Prang hosloni rajztanár 20 Bővebbet olvashatunk : Szűcs Izsó és MártoníTy Márton : .A rajzoktatás reformja“ c. m. Lampel. Budapest 1901.. továbbá a „Rajz“-nak Nadler Róbert tanár felolvasását reprodukáló számaiból. 67
