Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1904

nagy hajlandóság, és még nagyobb hajlandóság a megfigyelt dolognak elmondására vagy lerajzolására (értékesítésére.)

A pedagógusnak tehát az a föladata, hogy ezen hajlamokat fölhasználja, ápolja s a gyermek látóérzékét, a megfiyyelési hajlam szervét ágy művelje ki, hogy a gyermek hajlandóságát ne csak kielégíthesse, hanem tovább fejleszthesse. E szerint tehát az a rajztanítás lesz életképes, amely a gyermek öntevékenységét esetleg irányítja, de föltéttelenül föntartja és tulajdonképen anyagot nyújt a megfigyelő készség kielégítésére azáltal, hogy a természet tárgyait rajzoltatja vele és látóérzékót ügyes eljárással az észrevcvésre alapított látásra kiműveli, a kifejezéshez szükséges technikai készséget pedig mindenkor a gyermek kora szerint fejleszti.

A III. főcsoportban a régi rendszerű s még ma is érvényes elemi iskolai rajztanterv és a mintamásolás alapján készült rajzok nyertek elhelyezést.

Az a) csoport a régi elemi iskolai tanterv pontos betartásával készített rajzokat tünteti föl. Az I., II. és III. osztály rajzai csupa egyenes vonalú sík-díszítményekből állanak, csak a IV. osztályban látjuk a görbe vonal rajzoltatásának félénk kezdeményezését és néhány görbe vonalú elemi sík-dísz ítmény ábrázolását. A rajzok tiszták, lehetőleg pontosak, tehát megfelelnek a tanterv követelésének és az osztályokban a legjobb eredményt elért tanulók haladását tüntetik föl. Meglátszik rajtuk, hogy a gyermek félve rajzolt, hogy minden közönséges piszkításnak minősített firkálástól őrizkedett és szinte gyötörte magát, midőn a görbe vonalakat (nem formákat), amelyek őt kevéssé érdekelték még mesterséges érdeklődés felkeltése mellett is, a tanterv követelte feltételeknek megfelelően akarta rajzolni, segítségül véve a pontjelzett füzet mellett a tengelyek alkalmazását is. Tehát meglátszik a rajzokon, hogy nem kedvvel, hanem kényszerűségből készítették őket. Aminek egyenes következménye, hogy a gyermekek kilencven százalékának elment a kedve « rajzolástól és nem bírván a kiránt s életkorát meghaladó tisztán technikai készségre szert tenni, azzcd hagyta el az iskolát, hogy neki a rajzhoz tehetsége nincsen.

A b) csoportban a régi rendszer alapján tanított és a rajzolás iránti kedvüket megtartott (10 %-ot átlag véve) tanulóknak17,(akik az elemi iskola IV—VI. oszt., főleg azonban a gimn. 1— II. oszt. járnak)

17 Debreczeni Dezső, Schmal József, Baranyai Imre, Czégeni Géza, Miron Zoltán, Páskay Irma, Nagy Tibor, Langos Lajos, Spaesek Ferenc, Meskó Tibor, Rudnyánszkv Béla és Lajos báró. Haraszti Gyula.