Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1904

—-----------------------------—

57

(Alig van iparos-tanonciskola, ahol a gipsz rendelkezésére áll a tanárnak.)

Már most egész komolyan azt kérdezzük, hát csakugyan az ornamentika-másolás az egyedül üdvözítő út, amely az aesthetikai látás alapelvén felépült rajztudáshoz vezeti a tanulót, vagy ha a hasznosság elvén felépült rajztanításból indulunk ki s a kézügyesség fejlesztését célozzuk, akkor is csak a 7—8 éven keresztül történő kizárólagos ornamentika-rajzoltatnssal jutunk eredményre?

Az első kérdést illetőleg határozott nemmel felelhetünk, mert csak akadályozza a szemnek a tárgy szemlélésére való kiművelését és az miatta csak a 9. évben kezdődhetik meg, a második kérdésre pedig megadja a feleletet a 120 év előtti szakoktatás, amely az ornamentet, mint a tárgynak járulékát ismerte csak és a tanulókkal is mindenkor tárgyi összefüggésükben rajzoltatta.

Külömben is az elront stűsZerü Ornament az életben mindenkor valamely műtárgynak a járuléka csak, tehát rajzoltatását sem lehet az általános oktatás gerincének tekinteni, mint ahogy 120 évvel ezelőtt, még az iparosoktatásban sem tették azzá s inkább a természetes virágok jól vagy rosszul sikerült mintáit másoltatták.

Ausztriában is csak az I. gimnáziumi osztályban van meg az Ornament, mint körző, vonalzó használatával s későbben szabadkézzel készített díszítményelemek sorozata.

j

Ha tovább menve az ornament tanulását a művészeti nevelés szempontjából vizsgáljuk, akkor sem tulajdoníthatunk annak olyan roppant nagy fontosságot, mert a midőn a művészeti élet tulajdonképen szünetelvén, helyette az iparművészet szerepelt, abban az időben is az ornament-rajzolást az egyes céhek körében karolták fel, de nem elvont formájáért, hanem azért, hogy a műipari tárgyakkal kapcsolatosan, mint azok kiegészítő részét ismerhessék és alkalmazhassák.

Az ornament tulajdonképen a szakembereknek való, mert annyira elvont dolog, hogy csak hosszas tanulmányozás teszi képessé még ezeket is arra, hogy az egyes korok ornamentjeiből azon korokat alapjában megismerni képesek legyenek, tehát a művészet történelmi érték és az ezen alapon szervezett műélvezet nem áll arányban a tanulásra fordított idővel és fáradsággal.

Sokkal fontosabb ennél az áltatános irányú iskolákban a tárgy szemléletén alapuló tanítási eljárás, mert hiszen tárgyak között élünk, azokat látjuk mindenütt és azok ötlenek első sor