Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1904

bán szemünkbe, tehát a rajztanításnak is arra kell törekedni, hogy ezt, a szemlélődéit élesítse, fejlessze és ne nyomja el 8 éven kciesztúla kétkiterjedésü sí) fenn; k szemlélésével,hanem támogassa azt és találjon ki olyan módot, a mely a szemlélőt, képessé teszi a szemlélet alapján agyában keletkezett kép visszaadására. így lehet csak a szellemi látást, a műélvezet megszerzésének alapját biztosítani s Így lehet az igazi művészi nevelést megkezdeni.

D) fi kolozsvári gyermekrajz-kiállítás és a művészeti nevelésre vonatkozó tanulságok.

Mit tegyünk az ornament helyett rajzoktatásunk gerincévé "? Vájjon képezheti-e a tárgyszemléleten nyugvó tanítás az általános képzésű iskolákban azt az alapot, amely a művészeti nevelést hathatósabban szolgálja ? Vagy a két alapelv közül melyik a helyesebb, esetleg milyen fokban lehetne a kettőt kiegyenlíteni ? Ezek a kérdések tódulnak előtérbe, a két első fejezetben olvasottak után.

Megvallom, nem egyszerű a felelet, de a nehézség csak látszólagos. Vitatkozunk egy harmadiknak a sorsa felett, de azt az újabb időkig 120 éven keresztül senki a rajztanításra vonatkozólag meg nem kérdezte. Pedig fontos tudni, hogy ezen feltett kérdésekre mit felel a gyermek s a gyermekkel az élettan, a természetes fejlődések rendje. Százhúsz évvel ezelőtt szükség volt házakra, hát az építészetet tanítottuk, s azután általánossá tettük a rajzoktatást és reá erőszakoltuk a gyermekekre eleinte 10, későbben 8 éven át az ornamentikát s a minta-másolást.

Kérdezzük meg tehát most az egyszer a gyermeket, azt a gyermeket, amelyiknek a természettől határozottan jussa van ahhoz, hogy őt képessé tegyék árrá, hogy a szépet, a jót megismerhesse, szóval az oktatás rendjén szellemi látását kiművelhesse.

Több éve foglalkozom már ezzel a kérdéssel, fölolvasást is tartottam a kolozsmegyei tanítókörben 1903-ban, de mindenkor azt kellett tapasztalnom, hogy akkor, a midőn egy régi alapelveken fölépült rajztanításnak egy újabb rendszeren nyugvó tanítással való fölcseréléséről van szó, csakis a rendszerek eredményeit fül- tüntető rajzkiállítás és azok kommentálása vezethet kellő eredményre. A szemlélő ily módon, összehasonlítás útján teljesen elfogulatlanul mondhat ítéletet, a mely azonban csak akkor lehet