Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1904
56 való, ahol én magam győződtem meg ezeknek a hátrányos voltáról különösen az oktatás elején. Ugyanis a tanuló, midőn a tárgyat ilyen módon rajzolja fel konstruál, tehát nem a tárgyat nézi, hanem szerkesztést végez és akárhányszor annyira belegyakorolja magát az ilyen szerkesztésbe, hogy midőn egy más állású tárgyat kap (amelynek a szerkesztése csak projectiók segítségével volna lehetséges) teljesen megakad és rossz rajzokat készít s ekkor újra kell tanulnia és szemét az igazi kilátásra kiművelnie.5 6 Ezzel ismét egy év telik el és végtelen sok keserűség, unalmas munkálkodás, teljes kedvhiány vesz erőt a tanulókon s bizony uj technika kezdeményezését, közben műtörténeti előadásokat kell alkalmazni, hogy az unalom szülte csüggedésnek mesterséges módon részben eleje vétessék. Gondolkodjunk kissé, hát csakugyan szükséges 9 évi tanulás, drittnek nevezhetöta nulás ahhoz, hogy egy tanulónak a tárgyak észre- vevése iránti formaérzékét felkelthessük és csak LG, 11 és 12 iskolaévben legyünk képesek azt jól-rosszul kiképezni az érettségi előtt álló ifjaknál ? Ezen szomorú állapotnak oka rajztanításunkban az ornamentika elhatalmasodása, amely sehol ilyen elvont csoportosítást szolgáló módszerben, ilyen hosszú időn keresztül alkalmazást, különösen az újabb időben nem talál. Hogy még általánosabban beszélhessek, bevonom az iparos tanone-iskolát is. Egy tekintet a tanmenetre igazolja, hogy az I. és II. év Ornament, a III. év is az, még akkor is, ha a tanulók szakszerint vannak csoportosítva. A vasipari III. osztály például a vasipar körébe tartozó formákat, rácsozat-mintákat használja fel kézügyesítö gyakorlatul, azután vázlatokkal ismeri meg az ornamentikái stílusokat, végül minta után rajzol vasipari tárgyakon előforduló díszítményeket, azonban keresztmetszetet már nem csinálhat hozzá, mert az a szakrajz körébe tartozik, szóval a szabadkézi rajz főleg technikai ügyesség szolgálatában áll. A végeredmény az, hogy a vasipari tanuló is a legtöbbször 3 éven keresztül ornamentet tanul, s ha lehet esetleg gipszet rajzol. 5 A reáliskolái végzett rajztanárjelöltek többnyire olyan alapos ábrázoló mértani és távlattani tudással mentek a rajztanárképzőbe még csak néhány évvel ezelőtt is, hogy az azon időben megkezdett szemléleti lászattani rajzolásnál a testcsoportokat konstruálni kezdették, úgy, hogy a vezető tanár több ízben kénytelen volt ezen helytelen eljárást kifogásolni. Tehát a sok elméleti tudás megelőzvén a tapasztalati megismerést, még ott is a szakiskolán a kellő harmónia hiánya miatt alkalmatlannak látszott.
