Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1904
— Ez lesz az oka, hogy a ködömben tehetséges gyermekek, ha csak úgynevezett reáerőszakolás nem történik, rendesen gyenge rajzosok, mert az ő érdeklődésüket ez a rajzolás lekötni nem képes. A rajztanítással foglalkozók is észrevették az eredménytelenséget és még 1901-ben is akadnak közöttük cikkezők, akik a tanítás eredményessé tétele érdekében egyenes vonalú tárgyaknak legtöbbször eltorzíiott kontúrjait óhajtják másoltatni, vagy a leveleket tengelyrendszerek szerint mértani alapidomok és egyéb átlós vonalak segítségével, vagy pontjelzett és négyzetes hálózatokkal akarják rajzoltatni s ezzel a gyermekben érdeklődést felkelteni, illetőleg az ornamentrajzolást megkönnyíteni. Nézzük ezekután a középiskolák alsó tagozatát, illetőleg a polgári és alreál helyett a gimnázium alsó négy osztályát. A felső osztályokról most nem beszélek. A mértani rajzot csak azért említem meg, mert összevonva kell az osztályozást is ezen két teljesen elütő tárgyból elvégezni. A mértan construktiv alapon az 1. osztályban az alapfogalmak gyűjtését, a Il.-ban a stereometriai ismeretek szerzését, a III.- és IV-.ben a legnagyobb tananyagot véve az idomok szerkesztése alapján a térkép, alaprajzok és homlokrajzok megértését célozza. Ez a mértani tananyag még 1887-ben eléggé igazolja, hogy tulajdonképen a nemzeti rajziskola 4 tanfolyamából van átvéve, kihagyva belőle a gyakorlati építészeti rajzolás és bővítve a mathe- matika kedvéért a mértani elmélettel. Épen ez áll a szabadkézi rajz tanítására nézve is. Az I. osztályban egyenesvonalú síkdíszítmény a tárgy a tussal való rajzolás gyakorlására, mintha a mértani szerkesztésekkel ez elérhető nem volna. Későbben a görbe vonalú síkdíszítmények szerepelnek. A II. osztály, ha van idő, görbevonalú díszítményeket rajzol. A III. osztályban az igazi szabadkézi rajztanítás ismét görbevonalú (görög, arab) díszítményekkel kezdődik és a IV. osztályban a renaissanceszal fejeződik be. Az 1887,-i lapokon még nyoma van a nemzeti rajziskolából visszamaradt minta utáni fej- vagy a gipszrajzolásnak. Az egész oktatási eljárás minta-másolásból áll, megtartva a nemzeti iskola rajztervének azon állítását, hogy a díszítményrajzolás a művészeknek és iparosoknak szükséges, azonban tartalomnélkülivé tette a tanítást, mert csak a stilszerű síkbeli ornamentet fogadja be hivatalosan, a melyet 100 évvel azelőtt a gyermek az épílészeti tár53