Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1904

I

'

51

tehetségesebbek később utánzókból önálló alkotókká, tervezőkké lesznek s ezáltal tökélyük is magasabb lesz.

Ezt az utasítást 1826.-ban újabb módszeres vezérkönyv követte, mely a főelemi iskolák egész tananyagát ismerteti s midőn a rajztanításról szól, az e lobbi utasításra hivatkozik, s a következőket tartalmazza :

,4. rajz haszna és befolyása a műrészetek és iparágak fejlődése körül, valamint az élet egyéb viszonyai között annyira fontos és általánosan elismert, hogy ezen oknál fogva a IV. elemi osztály két tanfolyamában mint rendes tantárgy van előírva. Ezen kél tanfolyam tárgyai : a mértani rajz, mint mindennemű rajzolásnak alapja, az építészeti rajz körzővel, vonalzóval, főleg oszloprendek rajzoltatása, mint amelyeken a szép arányok a legjobban vannak feltüntetve; a géprajzolás (mechanika) is ide tartozik; a díszítményrajz főleg a művészekre és iparosokra nézve szükséges ; az alakrajz (emberi fej, állat stb.) teljesen el nem ejthető ugyan, de mégis csak utolsó helyen áll, az előbbinek rovására nem gyakorolható s a népiskolában rendes órákon nem tanítható; a tájkép rajzolása nem képezheti a polgári rajztanítás célját, mert az ifjúságra nagy vonzerőt gyakorol és munkakedvét teljesen hatalmába keríti.

Ezekután utasítás következik, amely a gépies utánzást mellőzendő megkívánja, hogy az építészeti részleteket a. tanító előzetesen megmagyarázza.

Ezen utasítások alapján folyt Magyarországon a rajztanítás4 az 1850-es éveken túl is, vagyis a gyakorlati építészet és az ipar szolgálatában állott. A helyesen betartott módszer a jelzett cél érdekében állapíttatott meg. A tárgyak rajzolása a szakszerű építészetet kivéve, a látszattan perspektívái, vagyis a művészeti kép helyett a derékszögű vetítés szerint történi: tehát a mintamásoláson kivid tulajdonképen az építészeti szakrajzból állott. A hasznossági elvet szolgálta ez a módszer és a tárgyak megfigyelésével csak nagyon kevéssé járult hozzá az aestetikai neveléshez, a művészi észrevevés és látás kiműveléséhez. A tiszta mintamásolást pedig nem lehet a szellemi látás nevelőjének tekinteni, ha mindjárt virágot, fejet, tájképet másol is a tanuló.

Még az előbb olvasott utasítás is azt mondja, hogy ily módon csak a tehetségesebbek lehetnek idővel alkotók, önálló terzezők. Itt egész bátran még azt is hozzátehetem, de csak akkor, ha az

J A/, azon korból fenmaradt rajzok igaeolják.

4*