Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1904
48 A felügyeletet az iskolák főigazgatója gyakorolta, aki az iskoláktól („König. Ungarische Baudirection“-hoz) Budára küldött rajzokat megbírálván, az egyes intézetekhez leiratokat intézett. Ez a bírálat főleg a csín- és tisztaságról szólóit s csak ritkán a dolog érdeméről. Úgylátszik a szervezést követelő 1777.-i rendelet intentióit félreértették a legtöbb rajziskolában s azért 1782-ben kiadtak egy vezérkönyvet (Wie die Zeiehenklassen der Normalschulen in der K. K. Staaten beschaffen seien, in Ordnung erhalten und wie daselbst die Schüler zur Erziehung der Absicht dieser Klassen unterwiesen werden sollen) ..ff norrnaliskolai rajzosztályok szervezete, rendtartása és tanítása módszeres utasításai" címen. E szerint az elemi iskolák célja a gyakorlati életre való nevelés és előkészítés lévén, rajzoktatásuk is olyan feladatokra terjedhet ki, amelyek a polgári életviszonyok követelményeinek megfelelnek. Ilyenek főleg az építészet köréből vett feladatok. Az emberi alak és a tájkép rajzolása (minta utáni rajzot ért), mint nagyon is összetett s hosszas tanulmányt igénylők, már a rajzórák csekély számára való tekintettel is kevés eredménnyel kecsegtetnek, tehát elhagyandók. Foglalkozzunk kissé bővebben ezen utasítással, amely Németországban és hazánkban a rajztanítás alapját veti meg és amelynek rendszere szinte napjainkig érezteti hatását. A rendeletben a „rajz tananyaga és sorrendje“ címe alatt a következőket találjuk. Minden, amit rajzolunk, idomokat képez, legyen az fölület vagy test. Az idomokat egyenes és görbe vonalak határolják. Ezen vonalakat és idomokat tekintik joggal a rajzolás A. B. C-jének s ennélfogva a rajznak valamennyi elemi iskolában ezzel kell kezdetét venni. És mert e műveleteket vonalzó és körző segítségével könnyebb teljesíteni, mint szabadkézzel, a rajztanító azzal kezdi meg a tanítást, megmagyarázván egyúttal a rajzeszközöket azok használati módját, a rajzszerek tulajdonságait, a mértékek szerkesztését. Mindezeket megmagyarázván, a rajztanító körül jár az osztályban s megfigyeli, mikép foganatosítják utasításait. Ezután következik ugyanezen alakoknak szabadkézzel való rajzolása irónnal, a vonal és szög különféle helyzeteiben a különféle görbe vonalak, melyeket az életben előforduló tárgyakon kell tanulmányozni. (Ez az oszloprendek görbe vonalaira vonatkozik.) Itt az erre vonatkozó minták ajánlása következik. — Folytatólag alkalmasak még a szabadkézi rajzhoz, az építészetben előforduló különféle levéldíszek, melyek az építészeti tagok díszítésére szolgálnak. Ez utóbbiak képezik az előkészítést a szabadkézi rajzó-