Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1904
47 Mindezek csak előzményei a J. J. Rousseau fellépését Franciaországban követő mozgalmaknak. Emil-jében kifejti a rajzra vonatkozó nézeteit, amelyek azonban csak általánosan vonatkoznak az iskolára. A rajztanítás célját Aristo teles-tői eltérően állapítja meg, mert megelégszik, ha tanítványa a tárgyakat megismeri és agg tudja ábrázolni, ahogy azok a természetben előfordulnak. A rajztanítás módszerét illetőleg elitéli az értelem nélküli képmásolgatást s a természet tanulmányozását ajánlja. Csak a valóság megfigyelésére fektet súlyt s ezért nem az aesthetikai nevelés jut nála előtérbe. Rousseau eszméi mozgalmat indítottak Németországban is, majd Ausztriában, valamint Magyarországban is, azonban csak a rajz tanítás kezdeményezését eredményezték. Mária Terézia 1774-ben szentesíti a Felbinger apát által szerkesztett iskolai szervezetét (Ratio educationis), mely az állam összes szab. kir. városait elemi iskolák, majd ezek mellé rajziskolák felállítására kötelezte. Későbben az elemi iskolák uj felső osztályaiban III—V. osztályokban rendes tantárgyul vétette fel a szabadkézi rajzot, polgári építéstant, mértant és mechanikát. (Ilyen nemzeti rajziskola volt Kolozsvárott is. Utódja a lyceumi főelemi iskola, a rajzminták pedig a főgimnáziumnak rajzszertárában őriztetnek.) A nemzeti rajziskolák1 tulajdonképen 1779 után alakulnak és kifejlődésük II. József uralkodása idejébe esik. A tanulóknak legnagyobb részét az elemi iskolák 3. és 4. osztályába járó gyermekek képezték, továbbá iparostanoncok, iparos segédek s mivel más iskola, ahol a rajzot tanították, nem volt, tehát a gimnáziumok és az akadémiák hallgatói is a nemzeti rajziskolákba jártak. Ez utóbbiakra voltak tekintettel, midőn az einberfej és test minta után való rajzolását a tanterv ellenére megengedték. A tanításhoz szükséges mintákat maguk a rajztanárok készítették s ezzel lévén elfoglalva egyrészt, másrészt sok esetbén mint építőmesterek, építészek, az iskolán kívül végzett egyéb teendőik miatt az oktatást elhanyagolták. Az eredménytelenség meglátszik a fennmaradt rajzokon, amelyek egyúttal a felügyeletre vonatkozólag nyújtanak felvilágosítást. Az országban a budai főrajziskola vitte az első szerepet. A mintákat és azoknak ügyesebb másolatait innen küldték szét az ország rajziskoláiba, ahol azokat tovább használták. 1 1 Ruby Miroszláv: A győri nemzeti rajziskola története. Megjelent a győri m. kir. állami főreáliskola 1893/94. tanévi értesítőjében.
