Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1904

28

hasznosak, a képzelraet könnyen túlfeszítik és a haszontalan regényolvasást elősegítik. A legtöbbnek tárgya a, szerelem és a házasság; sok egyoldalúan meggyűlölteti a mostohát (Hamúpipőke); vannak, a melyek a csalást látszanak helyeselni (Grimmnél „Das Lumpengesindel“); a könnyű meggazdagodás mesés módjai sem lehetnek a gyermekre helyes erkölcsi hatással. Ennélfogva mesét csak nagy válogatva kell a gyermeknek kezébe adni; egész mesekönyvet egyfolytában olvastatni velük határozottan káros. Más a hazai tárgyú monda, amely a hazafias érzés nevelésére gyakran igen alkalmas eszköz.4 Appel Károly a leghatározottabban ellene nyilatkozik a bővülőknek és tündéreknek, a szellemeknek és kísérteteknek, a mesés állatoknak és a magukban csodás erőt rejtő élettelen dolgoknak.5 Schräder nem akarja, hogy a mese az iskolai tanításban helyet foglaljon, vagy legfeljebb nagyon csekély és felette óvatos alkalmazását engedi meg.6

A mesének igen sok hírneves barátja is van. Ilyenek a Grimm testvérek, akik az élet egyik legfőbb áldásának tartják a mesét és a regét. Ilyen Drcyer, aki a meséről azt tartja, hogy nincs nálánál alkalmasabb szellemi táplálék a gyermekkorban.' Ilyen Ziher, aki minden iskolai tanítást mesei alapon akar kezdeni.8

A mese ellen újabban egyebek között Biedenkapp indított sajátszerü hadjáratot Was erzähle ich meinem Sechsjährigen és Sonnenmär című irataiban. Célját és gondolkodását a legjobban visszatükrözteti az először megnevezett műhöz irt előszava.

„Amit én az én hat éves kis fiamnak és egy évvel idősebb bátyjának elmesélek, azt a következő lapokon szélesebb köröknek megszívlelésül ajánlom.

Hogy miért beszélem el épen ezen új történeteket és miért nem elégszem meg a sok régivel, azt a következőkben megokolom s első sorban is kifejtem, hogy apai lelkiismereti aggodalmakból milyen történeteket nem mondok el gyermekeimnek.

Elvből nem mondok el semmi olyast, ami az ember legjobb tudása és lelkiismerete szerint a dolgok természetével össze nem egyeztethető és a természeti törvényeket arculüti. Nem mesélek 1

1 Lehrbuch der Erziehung und des Unterrichts. Leipzig, 1866. Bd. II. 255. s kk. 11.

5 Buch der Eltern. Frankfurt aM. 1887. 132. s kk. 11.

' Erziehungs- und Unterrichtslehre. Berlin, 1876. 80. 1.

7 Die Jugendliteratur, 49. 1.

8 Grundsteinlegung zur Lehre vom erziehenden Unterricht. Leipzig, 1865