Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1904
7 nyelve volna is, ahány a falevél és fűszál, ahány a csillag az égen és homokszem a tengeren. Nem mondhatnék: „áldott vagy Te, ha ő valamikor áldott nem lett volna. Azért helyes és méltó, hogy ő bűn nélkül maradjon, kiből Krisztus Urunk azon testet vévé, mely eltörölte minden bűneinket!" Ezek után bátran írhatta a berlini protestáns lap a szeplőtelen fogantatás bullájának kihirdetésekor 1854-ben : ..Itt Jézus szeplőtelen, szent személyének történelmi tényéről van szó, aki nem akar a doketizmus karjaiba dőlni, arra nézve nincs más teendő, mint elismerni, hogy az eredő bűn nem ment át Jézus emberi természetére még anyai részről sem, vagyis el kell ismerni, „hogy az eredő bűn alól Mária ki volt véve.“ „A szeplőtelen fogantatás dogmája, folytatja e híres protestáns lap, szükségképpen következménye a logikának.“ Te vagy tehát azon áldás, mely kiterjed a föld minden népére, te vagy a csodálatos frigyszekrény, melyben c legszentebb Fölség tartózkodik. Miként az alkony bíborában egészen l^irul a felhő a lenyugvó nap sugaraitól megaranyozva, akként tunsz fel te túlvilági fényben Annak füzétől ragyogva, ki a lelkek örök napja, az ég és föld hatalmas alkotója. Méltán zengheti tehát rólad a költői elragadtatás csodás hangján Dante: „Te vagy, ki által az emberi természet Nyere oly hallatlan égi nemességet, Hogy a teremtő is önkényt emberré lett. Te vagy minekünk a hő szeretet napja,, De a reménysugárt az is tőled kapja, Ki még a halálnak birodalmát lakja. Csupa irgalom vagy, csupa szent szeretet, Dicsőségtől ragyogsz, tündöklő keretet Benned lelt a Jóság, mely földön született.“ (Dante, Párád. 33. 1. s köv.) Az eszményi tökéletességek oly csodás összhangját latjuk a Szűzanyában felragyogni, hogy az egyház alig talált jelképet erkölcsi fenségének méltó kifejezésére. A művészet lánglelke többfélekép varázsolja elénk e lelki szépséget. A Szűzanya szivéből lángok törnek az ég felé, melyek között sértetlen liliom látható. A szivét tör járja át, melynek vérző sebét rózsakoszorú ékíti, körötte sugarak árasztják misztikus fényüket. A szivet körülvevő sugarak annak dicsőségét hirdetik, kinek szeretető ölükre diadalmaskodik. Az égbetörő lángok mintha azt mutatnák, hogy e szív
