Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1903

31

reformáczióval járó zavarok és egyenetlenkedések s ezek a városka anyagi és erkölcsi jólétét nagyon megviselték. A lakosok nagy része elfogadta a reformácziót; sokan közülök a hitbeli ingadozás és gyors átalakulás e napjaiban elvesztették az erkölcsi lét alapjait s az erkölcsi törvények kötelező erejét többé nem érezték Az erkölcsök elvadultak és Mattaincourt egészen elha- nvatlott. A templom kiürült és a korcsmák megteltek 1597 jún. 1. lépte át plébániája határát Fourier. Nevezetes, fényes ünneppé lett első föllépése, mert Fourier helyesen azt tartotta, hogy az első benyomások a legmaradandóbbak. Nagy díszszel tartotta meg első miséjét s áhítatával és jámborságával elragadta híveit. Első szentmiseáldozala után visszavonulva fogadalmat tesz, hogy egészen a rája bízott lelkek javára szenteli magát. Nehány nap múlva, Űrnapján, megtartja első szentbeszédét, amelyben így szól: Isten a legméltóságosabb Oltáriszentségben odaadja magát az embereknek és nem kivan mást, csak azoknak lelki jólétét és üdvét, akik őt fogadják ; ugyanígy adom én oda magamat nektek ma, nem külső tisztelet vagy kincsek szerzése végett, hanem egyesegyedül lelkeitek üdvéért, amelyeket meg akarok menteni, ha szinte vérembe vagy életembe kerülne is.

Fourier Péter mindenekelőtt a maga példájával hatott híveire. Mindazt kerülte, a mi a legkisebb megütközést vagy megbotránkozást kelthette volna. A lehető legegyszerűbb életmódot folytatta, híven szegénységi fogadalmához. Ha magában volt, kenyéren és főzeléken kívül mást nem evett. Ha másnál étkezett, még a legszegényebbnél is megelégedett azzal, a mit eléje tettek. Egyszer evett napjában estefelé és pinczéjében nem volt soha bor. Midőn egy ízben egyik jótevője egy hordócska borral akarta megajándékozni, Fourier azt semmiképen sem fogadta el; a jótevő azonban belopta pinczéjébe, a hol két esztendő múlva találták meg, sértetlenül és pókhálókkal körülvonva. Csak akkor étkezett a házon kivül, a mikor kénytelen volt vele. Ha néha családi ünnepeken megjelent, akkor áldást mondott a házra és annak lakóira, a kiket mértékletességre mtett s a kiktől szegényei számára alamizsnát kért; a maga számára sohasem fogadott el semmit. A szegényeknek ingyen állott rendelkezésükre; a jómóduaktól pedig elfogadta azt, a mit saját belátásuk szerint fölajánlottak neki, de ezt is csak szegényei kedvéért tette.

Háza voltaképen sohasem volt bebútorozva. Egy asztal, néhány faszék, néhány szentkép, egy kemény pad, egy fűzfavesszőből