Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1901
piis oranibus, quae in Hungáriáé salutem destinantur ! Sequamur ducem verbi Stephanum, magna faciendo, an se se despiciendo majoréin? Nec f'uissel Stephanus, nisi potius inlendisset in coe- los, qui a terra nihil speravit nisi capacem corpusculi tumu- lum: quem obtulit Sopronium septuagenario, 18 martii, ann. 1718., ab professione cmissa tertio ac tricesimo, initae societa- tis quinquagesimo primo. * * * A férfiú, kinek dicséretét a fenti sorokban, a jeles Gyalogi János szavaiban olvastuk. Csete István, másként Vizkeleti, híres jézsuita hitszónok. 1648 decz. 25. született Sellyén, Nyitravár- mcgyében. Iskoláit Nagy-Szombatban fejezte be 1667. jézsuita lett, próbaéveit Trencsénben és Bécsben állotta ki s közben ugyanott tanulmányait is folytatta. 1657. költészettant adott elő Kassán. Mint a rend egyik leghasznavehetőbb embere, a gazdag lelki aratással kínálkozó Erdélybe küldetett Apafi fejedelem a törökökkel békét kötvén, Erdélynek régi baja, a vallási viszál- kodás újra napirendre került, a mi a katholikus hit nagymértékű megfogyásával járt. A jézsuiták az erdélyi törvények értelmében ki lévén zárva Erdélyből, Csete nem használhatta szerzetesi öltözetét, hanem világi papi ruhát vett föl, hosszú szakáit növesztett, nevét fölcserélte a Vizkeleti Zsigmond névvel s Len gyelországon keresztül ment Gyulafehérvárra, a hol megérkezte' után azonnal szószékre lépett és egymásután négy nap prédikált az országgyűlésre egybesereglett uraknak. Neve csakhamar híres lett. 1681. Kolozsvárra került. Az itteni katholikus főiskolának fölvirágzása nagyrészt neki és Apor István grófnak köszönhető. A nemes gróf 1698 márcz. 9. a kolozsvári róm. kath. hitközség papjainak a bölcselet tanulása végett 8000 forintos alapítványt tett, a finevelő megalapítására 30 ezer forintosat, kikötvén, hogy ezen összeg kamataiból első sorban az erdélyi plébániákra kirendelendő klerikusok, azután az áttérők, azután az elszegényedett erdélyi nemesek gyermekéi taníttassanak. 1700 január 21. ugyancsak Apor gróf újabb 5 ezer forintos alapítványt tett. Ezen pénzbeli áldozatokkal fölér a kortársai által magyar Cicerónak nevezett Csete Istvánnak bámulatos, fáradhatatlan tevékenysége és ékesszólása, melyről elragadtatással írnak a kortársak. A Lcopoldi Diploma (1691 decz 4.) nem elégítette ki teljesen az erdélyi katholikusokat, mindazáltal erejök, önbizalmuk