Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1901

—

\

§ó

és áldozatkészségök nőttön nőtt, iskolaügyük rövid idő alatt nagy lendületet vett. A nagyszebeni országgyűlés (1692 márcz. 15.) megszavazta a katholikusoknak a kolozsvári református templomot és az unitáriusok óvári iskoláját. Kimondotta ugyan az országgyűlés azt. is, hogy az ifjúság tanítására csak olyan egyházi embereket lehet alkalmazni, a kik a más hiten levők előtt nem gyanúsak, s ezen gyanúsak alatt mindenesetre a jézsuitákat érlelték az ellenfelek; mindazáltal mégis Jézus társasága kapta meg 1693 október 10. az óvári unitárius iskolát A szokott energiával láttak hozzá a tanításhoz s a kolozsvári iskolák között az övék csakhamar az első lett. A tanárok és az ifjak képzettségéről irodalmi művek tanúskodnak. 1698 november 17. újra kezdik tanítani a bölcselettant. Egyetemöket ugyanazon évben nagy ceremóniával nyitották meg; meghívták az unitárius és a református papokat is, a kik meg is jelentek és beszédeiket végig hallgatták, azután pedig a jézsuiták vendégei voltak. Mindennek főindítója pedig Vizkeleti Zsigmond volt, a kinek tevékenységé és ékesszólását barát és ellenség egyaránt bámulta. Ö állította újra helyre a kolozsvári róm. kath. plébániát, a melynek utóbb esperes-plébánosa is volt. Igen sokakat megtérített meggyőző, elragadó hitszónoklataival. Sok jótévőt szerzett az általa újra felállított K. főiskolának s alapitó levele I. Lipót által való megerősítésének útját egyengette. Intézeti nyomdát is szerzőit 1687. s ennek első kiadványai között ott van: »Allocutio ad novellos síudiosos philosophiae in instauratione Academiae Clau- diopolitanae“. Alatta ujúl meg az iskolai drámai előadás 1699. Mikor Kolozsvárt 1700. elhagyta, az akadémia ifjúsága „Vale Eucharisticum“ czimű versekkel búcsúztatta el.

Kolozsvár után Nagyszombatban és Győrött hitszónok (1705- ig), utána 10 évig helyettes tartományi főnök. Utolsó évét Sopronban, mint a rendház főnöke töltötte.

Meghalt 1718 III. 18. Sopronban.

Az a szinte hihetetlen szónoklási készség, a melyről fiata labb rendtársa olyan dicsőítő hangon beszéli, számokra is támaszkodik. 1611 lenne összes beszédeinek száma, nyilván jobbára csak vázlatok, melyeket saját kezével írt le, s melyek halála után összegyűjtve maradtak s a rend szétoszlásakor a nagyszombati könyvtárba kerültek. Magyar beszédei Jankovich Miklós szerint 36 kötetbe kötve Torma Miklós gyulafehérvári kanokok adományából a kolozsvári r. katb. főgymnasium kézirattárában len-