Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1901
11 mikor legközelebb álltunk a pusztuláshoz, mikor már attól leheléit tartani, hogy a katholikus vallásnak még a neve 1» kivesz. A kitől mi Szt. István s Szt. László népe elpártoltunk, a végtelen Jóság nem hagyott el bennünket s a régi nagyokért, meg a még megmaradt hű lelkekért küldött számunkra egy lánglelkü apostolt, a ki szelleme erejével, fáradni nem tudó buzgóságával helyrehozta annyi év mulasztását. Hogy Magyarország ma kath. ország, az legfőkép Pázmánynak köszönhető, mert ő vágta útját a Protestantismus teljes diadalának, mely már csak napok kérdése volt. Annál feltűnőbb ez, mert Pázmány maga is protestáns szülőktől származott, még pedig oly protestáns szülőktől, a kik maguk is úgy térlek át az új hitre. Nagy-Várad ugyanis, a hol Pázmány szülei laktak, csaknem teljesen átpártolt Calvin felekezetéhez s igy őket is elragadta a hatalmas áradat. Szent László városa protestáns zsinatok és vallási vitatkozások színhelye lett. De épen azon időben, mikor Pázmány Miklós biharmegyei alispán, a mi „nagy“-unk atyja, új nőt visz a házhoz s a 10 éves fiú mostoha anya gondoskodása alá kerül, ép azon időben tartózkodik Váradon Szántó István jezsuita atya, ki harczias szónoklataival rövid idő alatt számos hívőt térit vissza a kath. egy házba. Egyik legbuzgóbb hallgatója az alispán új neje, a kath. Toldi Borbála; megérdemli e nő, hogy nevét Pázmány neve mellett fölemlítsük, mert ő tette mostoha fiát katholikussá. Tervéről Szántó István korán értesült s ettől kezdve együttes erővel munkálkodtak azon, hogy az ifjú Pázmány engedelmet kapjon atyjától az áttérésre Az atya beleegyezett s igy lett Pázmány Péter 12 éves korában a kath. egyház tagja. Két év inul va ide került Kolozsvárra a jezsuiták collegiumába, a hol szorgalmával, élénk szellemével s példás magaviseletével csakhamar kivívta tanárainak szeretetét, viszont ezek leereszkedő nyájassága, gondos vezetése, tudományos készültsége s nagy műveltsége egészen meghódították ifjú lelkét, úgy annyira, hogy 17 éves korában eltökélte magát, hogy belép a jezsuiták rendjébe. A rend örömmel fogadta kebelébe a jeles tulajdonságokkal ékeskedő ifjút s a próbaévek kitöltésére Krakkóba, majd Bécsbe küldte, azután a bölcsészeti 3 éves tanfolyamot végeztette el vele ugyancsak Bécsben, utána pedig theologiára küldte Kómába. Már miiga az a dolog, hogy őt Rómába küldték, bizonyítja, hogy szép reményeket fűztek tehetségéhez. S ebben nem is csalódtak. Az