Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1900
42 melegebb és legőszintébb, ha szerelmét zengi. Annyi egyszerűség, melegség száll felénk ezekből a vallás szelíd lényével bevont szerelmi dalokból, hogy költészete legközetlenebb és leghatásosabb darabjainak ezeket tartjuk. Néha ezeken is látszik ugyan eröltetettség, mikor minden árén vallásos színezetet borít rajok, de sokkal őszintébbek, igazabbak, mint önmagát vádló, bűneit sirató reménytelen dalai, vagy az a megdöbbentő aggodalom, a mely hazájáért fogja el szívét. — Nyelve nem is mesterkélt, de kifejező, változatos, ha gyengédebb érzelmeket dalol, azonban elsietetté, üressé, dagályossá válik erőltetett, pathetikus darabjaiban. Érzései nem Kemenes világából valók. Ha tehát elhagyja erőltetett irányát és főkép az érzelem hangján fog hozzánk szólald ; és ha nem elégszik meg ezentúl a hangulattal, de bevárja az ihlet perezét: Gyürky még sok maradandó hatású költeménynyel fogja gazdagítani a katholikus vallásos lyrát. Erőteljes alanyisága legalább sok reményt nyújt erre. Gyürkyt sokszor megállásra, gondolkozásra ] KALOCSAY ALÁN késztetik az élet nagy kérdései, felelni is akar rajok, de nincs ideje az elmélyedésre, a megoldással, a felelettel hamar végezni akar. Érzelmei rövid életűek, fellobbannak és hamar kialusznak, de helyes alapon állók. Ha rövidesen, szinte ötletszerűen akarja is megoldani korának talányait, az ezekkel való foglalkozás mutatja, hogy nem felejti ki költészetéből a világot. Nem csupán önmagával, de az életben él. Ennek eszméi nyomot hagynak költészetén s ez mindig valószerűséggel ruházza fel még hatástalan lángolásait is. A földi ember legmélyebb érzelmeinek is szükséges valami reális alap, mert testtel angyali életet élni csak akkor lehet, ha elszakítjuk magunkat a földtől — de az ily élet már nem lehet emberi. Még a keresztény vallás legeszményibb askesise is a valódi élet reális alapján áll, nem visz föl egyenesen a szellemi világba, de a földről mutat fel az égbe. A vallás és a költészet, a mely az egész anyagi emberiség szellemi szükségét akarja szolgálni és kielégíteni, nem hagyhatja el ezt az alapot a nélkül, hogy le ne mondjon befolyásáról, hatásáról. Ezzel pedig létének jogosultságát vesztené el. A teremtő Isten az anyagból és szellemből alkotott embert a földre helyezte. Még a minket megváltani akaró Isten is leszállt hozzánk az égből. Van-e biztosabb útmutatás ennél ? És természetünkbe is bele van oltva a vágy: szállani fölfelé, de a csillagok hazájába fölrepülni nem engedi testünk. Isten rendelése ellen való küzdés, föllázadás volna
