Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1900

40

talja. A nemzeti érzés kap ezekben hangot hálát zengve, pártfogást könyörögve. Egyben-egyben annyi a fajunkat jellemző erős szín, hogy megbocsátjuk költőjének sokszor mesterkélt érzését, keresett hangját. Mert sokszor erőltetett a tárgy is, a forma is. Sok csak csillog, kápráztat, de tartalmatlan, mint a nap fényében tündöklő szappanbuborék. Gondolatot, érzelmet sem találunk újat — de formát mindig. Üresség van sok ezekben a költeményekben, de ízléstelenség nincs. Még ha lelkesedve akarnak fölfelé szárnyalni a gondolatok, semmi erőltetett kép, felhajhászoll hasonlat nem rontja a hatást. — A verskezelés pedig szemkápráztató ; a legegyszerűbbtől a legpompázóbbig változatos formákat találunk a legnagyobb könnyedséggel megalkotva s alkalmazva ahhoz a sok színhez, hangulathoz, fényhez, eszméhez, a mely azokból előtör.

E tárgyban nem nagyon, de hangban végtelenül változatos lyrán kívül Rudnyánszkynak egy „Jézus“ ez. karácsonyi éneknek nevezett epikai alkotása mutat még erős és hatásos lyrai érre. Sok idegen hatás érezhető ugyan rajta, de mély gondolataival értékes alkotása vallásos költészetünknek. Legendáiról, a melyek különben is kevésbbé sikerültek, szólni kívül esik czélunkon.

Rudnyánszky sajátos költészetét valóban gazdagnak 1 aláljuk színben, hangban, formában és — mint próbáltuk — magyarázva, hatni tudó mélységre és őszinteségre is akadunk, a melyek együttesen helyet és nevet biztosítanak neki a vallásos költészetben.

Rudnyánszky tud ügyelni arra, hogy túlon- ' GYÜRKY ÖDÖN túl keresetté ne váljék. Magasztos, századokat foglalkoztató eszmék, korát felriasztó, tűzbe vivő érzések nem is kapnak hangot lantján, mert érzi, hogy ez erején fölül való munka lenne. És így ha kisebb, szükkörűbb érzéseket zeng, nem oly feltűnő a szépségeket keresett nyelve. A nagy gondolatok egyszerűséget kívánnak. Ezt nem lehet pótolni a nyelv ragyogó bájával, mert az igazi szép, a mely a költészetből felénk tündököl, nem érzékeink alá esik, szivünkkel, eszünkkel veszszük azt észre. Mert ha ez észrevehető volna szemmel, füllel, vagy valamelyik érzékünkkel, akkor egymás mellé Írva a nyelv legszebb szavait a leggyönyörűbb költészet állna elő, holott a költészet leghatalmasabb alkotásai talán mind a legkeresetlenebb egyszerű szavakkal, mondatokkal vannak kifejezve. A Bibliának legfönségesebb, legmeg- ragadóbb helye e pár szóból áll: „Kezdetben teremté Isten a mennyet és a földet. A föld pedig puszta és üres vala, és sülét-