Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1900

32

sedés fényében, mint a szeretet melegében tűnik föl költészetében ; ha azonban a megbánás, esdeklés, a lemondó megnyugvás hangján szól a Magasságbelihez, a hivő lélek őszinte sóhaja tör elő szívéből. Ezért mindig megkapóbb, közetlenebb, ha nem a lelkesedés, de a mély érzések hatása alatt áll. — Láng gyújtja fel akkor is, ha egyházát zengi. A közönyösség helyett lángoló tüzet akar látni minden szívben, ezért magasztalja nem lankadó lelkesedéssel az Egyház íönséges szépségét, erős nagyságát, a mely a küzdelemben el nem gyengülhet ; a győzelem biztos reményével köszönti a megtámadott Egyház fejét s mindvégig ihleteit lelkesedéssel akarva gyújtani — hatása ismét csak mulékony lesz. — Formáiban, verselésében szerencsés, nyelve szabatos és csengő, nehézkessé csak időmértékes verseiben válik.

Pálynak sok sikerű költészetével egyúttal be is fejezhetjük ezt a korszakot, hogy rátérjünk a következőnek hanyatlására ; mert ha már a Mindszenty után ismertetett költőkben is meggyöngül többé-kevésbbé az ő nagy, egyedül életerős alapja, annál inkább feltűnik ez vallásos lyránk legújabb korában, a melynek rövid jellemzésére áttérünk.