Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1899

—

42

tét és a hazát. A miként a formának mestere és költeményei közt elnagyoltak nem találhatók, akként tartalmilag is mindig nemes és emelkedett. Költészete tiszta, mint a napsugár; olvashatja azt az ifjúság úgy, mint az agg, s egyforma gyönyörűséget fognak találni benne.

A lyrai költészetben is a svédek Tegnér Ézsaiás mellé helyezik Runeberget.

*

* *

Runeberg kitűnő műfordító. Fordított finnből, németből, oroszból, szerbből, új görögből és magyarból. így lefordította Kisfaludy Sándor négy Hhnfy-dalát, Kazinczy A békák czimű szatíráját és még néhány költeményt; azonban nyilván csak második kézből dolgozott legtöbb fordításánál, a miért is itt-ott nagyobb eltérések mutatkoznak az eredetiek és költeményei között. Mind- azáltal a mi a fordítások szellemét és nagyrészben hűségét illeti, az mind elsőrangú mesterre vall.

*

* *

A rokon finn nemzet a jelen században fölvirágzott és számottevő cultur-nemzetté lett. Mert a mi ellen a jelen század elején oly páratlan hősiséggel küzdött, az orosz uralom áldás lett a finnekre nézve. Á szelíd és emberséges győző, I. Sándor czár, meghagyta az ország alkotmányát, azt minden időkre érvényesnek nyilvánította, megerősítette és ünnepélyesen megesküdött reá. Az alkotmány szerint a finn nagyherczegség az orosz czársággal, mint annak elválaszthatatlan része reál-unióban van összekötve akként, hogy a czár, mint nagvherczeg az uralkodó, de csak a finn népképviseletnek és az uralkodónak egyező határozatából lesznek a törvények. Ebben az alkotmányban és a finn nép életrevalóságában rejlik Finnország páratlan felvirágzásának oka. I. Miklós, II. és III. Sándor czár híven megesküdtek az alkotmányra és híven megtartották esküjüket.

1899 nagy változást, nagy gyászt hozott a finn nemzetre. Néhány autonomikus jogát korlátozták, egy némelytől pedig megakarják teljesen fosztani. Szomorúság és gyász fogta el a kicsiny nemzetet, a mely fölébresztette az egész művelt világnak részvételét. Finn küldöttség ment a czárhoz, és Európa legelső fér-