Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1898
6 Elköltözött királynénk a bajorországi Wittelsbach fejedelmi törzs szépséges hajtása. Első királynénk Gizella hazájában növekedett, megáldva a Gondviseléstől a legbájosabb testi s lelki tulajdonokkal ; születése pedig a fény, a hatalom legmagasabb polczára helyezte. Szóval mindene megvolt, a mi után halandó vágyakoz- hatik. Ki hitte volna, hogy épp ez lesz végzete ? Lelki vidámságban, örömben úszva s örömöt osztva, gondtalanul — csak testi s lelki szépsége kincseit gyarapítva, nőtt a kedves gyermek, mígnem ifjú szűzzé serdült, s ekkor a Gondviselés kegyelme nekünk juttatta a szerencsét, hogy pazar kincseit a mi boldogtalan nemzetünk megvigasztalására fordítsa. E század közepén súlyos idők nehezültek a magyar nemzetre : legjobb fiai bitón vagy vérpadon vesztek el, mások börtönben vagy számkivetésben sínylették, s a haza minden szabadságától megfosztva idegenek zsákmányává lett; bűn számba ment a hazaszeretet erénye ! De a bajor föld másodszor is szült nemtöt e sokat szenvedett nemzet számára. Mint egykor Gizella, úgy segített Erzsébet is viharverte hajónkat révpartra vezérelni. Ott a hol századok óta nem volt szószólónk vagy süket fülekre találtunk, a hol bizalmatlanság vagy rosszakarat félreismert vagy lenézett bennünket, ott a mindenható szeretet melege felolvasztotta a százados jeget, s a magyar ■ földre uj tavasz virradt! Erzsébet megdicsőült királynénk. Te voltál ama nehéz időkben a magyar nemzet őrangyala! Mert bár beszélhet a történelem külső s belső politikai okokról, melyek királyt és nemzetet egymáshoz közeledni kényszerítettek. de bizonyos, hogy a szivekből a Te kezed irtogatta ki a bizalmatlanság töviseit s ültette helyébe a szeretet virágát, s mig a politika király s nemzet egyesüléséhez csak testet adott, Te lelket öntöttél bele. Megszeretvén népünket, a szerető hitves meg tudta azt szerettetni királyi férjével is, s a nemzetben, mely századok óta nem érezte magát ily közel királya szivéhez, lángra gyűlt az ősi király-tisztelet! A mi után tengernyi időn át hiába epekedett a magyar, a Te szived — áldott emlékű királynénk — visszaadta nekünk — a királyt! Erzsébetünk már első lépésével mint békeangyal jelent meg a magyar földön : a börtönök megnyitásával sok család arczárói lörülvén le a könyet. S a mit a nemzet századok óta remélni