Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1898

47 várost; a főutczán végig a főtérre, innen a várba mentünk, hol a sánczárkokat, bástyát, épülő áj főgymnásiumot és püspöki szé­kesegyházat tekintettük inog. Utunk folytatása végett az állomásra tértünk. Lámpa-oszlop jelzi a keskeny vágányé vasút állomását. A kocsikban helyet foglalunk és a kis vonat gyorsan szállít ben­nünket az Ompoly völgyén fölfelé az aranytermő vidék szegélyére Zalatnára, hol főt. Csiky János esperes-plébános úr és a város elöljárósága Albini Gyula jegyző úrral vártak és kalauzoltak ben­nünket kész szállásunkra. Podgyászunkat lerakva, az esperes-plé­bános ur által számunkra rendelt vacsorához ültünk. Május 22. Zalatna nevezetességei. Ut a Detonata felé. Reg­gel korán szakszerű kalauzolás mellett a kohótelepet és gyárakat tanulmányoztuk. Sorra néztük az összes miveleteket, melyeken a nemes érez átesik, inig belőle a fémek királyát kapja az ember. Ott volt nagy halmazokban a zúzó terméke — a mara — mely az emeletes pörkölöbe innen a lapátolúba, végre a körolvasztóba jut, hol többszörösen megolvasztva, a szinarany kiválik belőle. A pörkölőkből elszálló fojtó kéngőz eszünkbe juttatta, mily nehéz sorsa lehet a szegény munkásoknak, kik ott elfoglalva vannak. A pörkölökkel kapcsolatban áll a kén- és kénsavgyártás. Az elszálló kénhydrogen és kéndioxiol gázokat csöveken felfogva együvé ve­zetik s ilymódon finom por-alakban nyerik a ként. A szén kéneget az állam a phylloxerás területek számára állítja elő. Az eljárás igen egyszerű, de a szénkéneg természeténél fogva veszedelmes, egy olyan robbanásról hallottunk is. Tanulmányunk végeztével foly­tattuk utunkat az aranytermő vidék felé. Zalatnáról kiindulva egyfelől a Dimbó (1300 in.) és a Zsidó­hegy szabályos kúpjai emelkednek a község fölött és aztán Valea Doszuluj községnek szétszórt házait érjük az Ompoly völgyén keresztben álló Gyálu máre vízválasztó hegy tövéig. A serpentiu ut nagy ívben kanyarodva kerül föl a gerinczen álló keresztig, mely összes kocsi-utunknak legmagasabb pontját jelzi (921 m.) Választó határa a gerincz a tenyészetnek is. Délen az Om­poly völgyében még tisztán lombos, az északi oldalon fenyővel vegyes erdők borítják a hegyoldalokat. Az időjárás kedvező, az ég borús, éppen, hogy elfödi a napot, helylyel-közzel finoman szi­tálva permetez az eső, a változó panoráma szemléletén észrevét­lenül múlik az idő, inig a Detonata felé vezető bucsumi útra nem térünk. Már itt valami igen figyelmeztet arra, hogy vagyunk és pedig nem is oly jól. Az ut alacsony, áradáskor járja a patak,

Next

/
Thumbnails
Contents