Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1897
8 az istenes ember kiváló eredményeinek az Istennek veteményes kertjében szemtanúja lévén, az egri kanonokoktól kikérte a maga falvaira Azonban a falvakban nem ment sokra a népnek nyers makacskodása miatt. Ekkor három erdélyi embere akadt, a kik az egyházirend fölvételének okáért jöttek vala Egerbe. Ezektől meghallván Leleszi, hogy Erdélyben mily nagy aratás várhat a hithirdetőre, jámbor hiedelemmel az Isten újjmutatásának vette ezen találkozást és minden további előkészület nélkül, csak épen Kállai némi pénzbeli segítségével útnak eredt Erdély felé. Nagy- Váradon ünnepélyesen fogadták, szives vendéglátással marasztalták és közköltségen tartották Ámde Leleszi az erdélyi fejedelemhez, Báthori Kristófhoz igyekezvén, beteg létére is kiragadta ma gát a szíves marasztalók közöl, a kik pénzbeli alamizsnával és jámbor jó kivánatokkal eresztették útnak Harmadnapra, 1578 vége felé érkezett Kolozsvárra, a hol akkor még a hires Dávid Ferencz uralkodott. A hitéhez hű, kevés katholikus mintegy égi jelenésnek vette a buzgó atyát, látására sietett, térdre borult előtte, kezét és ruháját csókolgatta s örvendező szavait meg-megszakította a köny és zokogás. A jámbor Leleszi megrendülve látta mindezt és megértette a katholikusok állapotát. Az ebéd ideje alatt három serdülő unitárius ifjút megkeresztelt s mindenkinek felajánlotta hathatós szavát és lelki segítségét. Másnap Károly-Fehérvárnak vette útját, a melyen újra nehány embert megkeresztelt. A fejedelem nagy örömmel fogadta, elhalmozta jó indulatával és bőke- kezüségével és kijelentette neki, hogy nem bocsátja el, csak ha mentül előbb, mentül több társát nyeri meg Erdély számára. Elérkezett az 1579. év, a mikor a fejedelem elhatározta, hogy Kolozsvárott egy collegium számára helyet jelöl ki, azután XIII. Gergely pápához, a jézsuita generálishoz, az osztrák jézsuita tartomány provinciálisához, és öcscséhez, a lengyel királyhoz leveleket írt, a melyekben erősen állította, hogy Leleszi páter rövides idő alatt is igen sok hitben gyönge és ingadozó, vagy pedig a téves hit által eltántorított embert megerősített és megtérített hathatós szava és tiszta életének példája által. A lengyel királyhoz intézett levélben megemlítette azt is, hogy a levél elküldésének napján Leleszi negyven unitáriust keresztelt meg; hogy ez a páter a legalkalmasabb a Jézus-társaságának behozatalára, mikor a »haeresiarcha« Dávid »szörnyű új balvéleményei és a népnek gyűlölete miatt« Déva börtönébe vettetett. Báthori Istvánt, úgymint a jézsuitákat magukat nem kellett
