Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1897

VI.

Magyar és görögpótló Írásbeli tételek.

V —VIII.

Magyar dolgozatok

V. osztály. A szüret. (Leírás.) — Egy tanuló támogatást kér nagybátyjától. — Both Bajnok özvegye. (Tárgya és ennek feldolgozása.) — Párhuzam a ballada és a románcz között. — V' László. (Fejtegetés.) — Vándorélet. (Leírás Petőfi Sándor után.) — Következtetések. Nyári est. (Leírás.) — Erény bátorság nélkül nem is képzelhető. (Chria) — A zsugori. (Jellemkép Csokonai nyomán.)

VI. osztály. Alkalmi beszéd. — A patríciusok és plebeju sok közötti küzdelem s ennek okai, Coriolanus I. felvonása alapján. — Menenius Agrippa jelleme. (Jellemrajz.) — A színház Shakspere korában. (Magyarázat után.) — Volumnia jelleme Shakspere Coriolanusában. — A szónoki beszéd czélja. - A történelmi érvek Deák Eerencz felirati javaslatában. -- Hazafias beszéd márczius 15. 50. évfordulójának emlékére. — Kölcsey Bér zsenyi felett mondott beszédének eszmemenete. Rövid önéletrajz.

VII. osztály. Arany J. »Fülemilé«-je. — Az alapeszme költői kivitele Tompának »Levél egy kibujdosott barátom után« ez. költeményében. — A mondák szerepe az epikus költészetben. A Zrinyiász főbb jellemei. — Az ötvenes évek magyar nemesének jelleme, Jókai az »IJj földesur« ez. regénye nyomán. — Tompa hazafias allegóriái. — Berzsenyi »A magyarokhoz« ez. és Kölcsey »Zrínyi éneke« ez. költeményének összehasonlítása tárgyi és eszmei szempontból. — Bánk-bán jelleme és tragikuma. — A magyar népszínműnek mint drámai középfajnak sajátságai. — Mit tanultunk a poétikából ?

Vili. osztály. A régi magyarok műveltsége. — Minő tényezők folytak be irodalmunkra s művelődésünkre a XVI. század elején ? — Tinódi históriás énekeinek jellemzése. — A Toldi

14