Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1897
15 országgyűlésen választották meg a fejedelem utódjául annak kiskorú fiát, Zsigmondot. Természetes, hogy a vallási kérdések szintén napirenden voltak. A jezsuiták azt reményiették, hogy valamely hitvitára nyilik alkalom, és arra eleve elkészültek. Krakkóban ily czímü iratot nyomattak: »Theses de verő et expresso Dei verho, tarn scriptis, quam viva voce tradito : et pari utriusque auctoritate, necessitate, utilitate ad finem. Ad disputandum publice propositae, cum Claudiopoli in Tran- sylvania nóvum gymnasium Societatis Jesu aperiretur. A. D. 1581. Defendentur a Joanne Puschio, Societatis Jesu, praeside Wolígango Schreckio, Theologo eiusdem Societatis Jesu. Cum licentia Illustrissími Principis Transylvaniae. Claudiopoli.« Ezeket a tételeket a nyilvános hitvita tárgyaiul ajánlották és a felekezeti papok között szétosztották. E tételek nagy felháborodást szültek az ellentétes véleményen lévők között, a bálványozásnak vissvatértét kezdték emlegetni. A hitvita kitűzött napján a jézsuita collegiumba jött az egész nemesség és tömérdek ember, sőt maga a fejedelem is fiával. A felekezetiek közül senki sem jelentkezvén vitatkozásra, a jézsuita atyák gyakorlat czéljából és az igazság hathatósabb megvilágítása végett egymás között vitatkoztak. Délben az erdélyi növendékek a fejedelemnek és országnagyoknak jelenlétében egy iskolai drámát adtak elő, a mely annyira megnyerte a jelenlévőknek tetszését, hogy a felekezeti nemesek is hajlandók lettek gyermekeiket a jézsuiták kezére bizni. A jézsuiták bámulatos előrelátására mutat, hogy könyvsajtót is hoztak magukkal Kolozsvárra. Ugyancsak 1581. alapították meg az ifjúság körében az első magyar Mária-társulatot. E diadalokat nagy gyász követte: 1581. május 27. Báthori Kristóf fejedelem meghalt Gyulafehérvárott. A halálra a legbuzgóbban előkészítette őt Leleszi János. Ámde biztosítva volt a jézsuiták számára a lengyel király kegye és ez féken tartotta mindinkább szaporodó ellenségeiket. Munkásságuk pedig bámulatos sikereket ért el. A kolozsvári nép özönlött prédikáczióikra, s a városi tanács, mely felekezetiekből állott, 1581 szept. 30. gyűlésében prédikátorok meghívását, a népnek a jézsuiták tanításaitól való visszatartását és az iskolák nagyobb gondozását Ítélte szükségesnek. A kolozsvári jezsuita iskolák felvirágzottak, a gymnasium- ban szigorú fegyelem uralkodott. 1583 február 13. Nepolomicz várában kelt királyi alapító levele által Báthori István király Kolozsvárra újabb jézsuita szerzeteseket telepít, megalapítja ott végleg
