Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1897
100 aug. 2. Ferencz József császár legmagasabb látogatásával szerencséltette az intézetet. Ez évben kap az intézet rajztanárt. 1853 ápril 23. Könnye Alajos tanár szobájában házkutatást végez a rendőrség, azután a tanárt elviszik Szebenbe, a honnan jún. 21-ig tartó vizsgálati fogsága után haza bocsátják. Haynald Lajos erdélyi püspök ez évben Regis-Bartsch Ferencz piárista atyát egyházmegyéjének papjai közé fölvevén, helyébe Finály Henrik neveztetett ki helyettes tanárnak. Az intézet tanárkarának kérelme, hogy az intézet magyar pecséttel láttassék el, nem teljesült. A tanárkar az időről-időre különösen az átmeneti tantervre vonatkozó rendeleteket gondosan megvitatta s végrehajtotta, de magyarságát mindenkor erélyesen megvédette, mire nézve fölötte jellemző, hogy Vass József, a magyar irodalomtörténet tanára, az első évi programmban (1851/2) épen a fejedelem látogatásakor Kisfaludy Sándor szavaival buzdítja társait és az ifjúságot: »Van ideje, hogy hazájáért, nemzetéért, nyelvéért minden hazafi tegyen, a mit tehet. Most van ideje s foganata a hazafiságnak. Kiki áldozzon, a mit tud. A jó hazaliság első virtus, első kötelesség. Szívvel, észszel, értékkel tölthetjük ezen édes kötelességet.« 1853 febr. 4. az erdélyi püspök tudatja a tanárkarral, hogy a kormány magas tetszését fejezi ki a tanári karnak az oktatásban és az új tanterv életbeléptetésében tanúsított buzgalmáért. Nagyon érdekes a tanárkarnak a német nyelvnek, mint tannyelvnek alkalmazása ellen folytatott küzdelme. Az első e nemű rendelet 1853 ápril 6. kelt, a melyben meghagyatik, hogy egy vagy más tantárgyat a tanárok németül adjanak elő. Ezt követte 1853 október 3. az a hírhedt rendelet, a mely a német nyelvet Erdély minden gymnasiumában föltéttelenül kötelező, annak tanítására hetenkint legalább 3-4 óra fordítandó, a történelem és a Vaterlands-Kunde a VIII. osztályban azonnal német nyelven adandó elő, az értekezleti jegyzőkönyvek és a fölterjesztések német vagy latin nyelven szerkesztendők. A tanárkar a rendeletet tanácskozás tárgyává tette és a német nyelv behozatala ellen a következő okokat hozta föl: leggyorsabban és legélénkebben azon a nyelven szerez az ember ismereteket, melyet mint gyermek anyja tejével szítt magába; az előrehaladt nemzetek mind saját nyelvükön léptek a nemes, a követni méltó tetőre; az élet és a világ ismeretére idegen nyelven vezetni, ismeretlen tárgyakat ismeretlen nyelven tanítani értelmi lehetetlenség; az intézet ifjúsága tisztán magyar vagy román ajkú s nagy részében meg a német betűket sem
