Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1896

42

szágon kívül nem lehetett hallani; s a királyok ilyen vakmerő figyelmeztetések hallattára haragra is gyúltak volna. A katho- likus Spanyolországban a bátor tanácsadó szabadon ment tovább, és a király nyugodtan folytatta útját.

Az a szokás manap a körmenetet közvetetlenűl követő meleg órákban, hogy az útczák átváltoznak sétatérré, a hol a kifeszített vásznak által védve, Madrid hölgyei bájaikat s öltözékeiket mutogassák. Kétszáz esztendővel ezelőtt másként volt a dolog. Miután a szentséget a Santa Maria-templom kapujáig kisérték és ott imádására még egyszer leborúltak, a régi spanyolok haza mentek egy kis étkezésre és siestára. Ez az elő- vigyázat szükséges volt arra, hogy vidám lélekkel mehessenek délután az Alcázar vagy a San Salvador-térre, a hol a junta dél Córpus által rendezett mulatság várt rájuk, a mely oly végtelenül külömbözik a mai szórakozástól és a XIX. század spanyoljai állal már alig is érthető. Az auto-előadások kezdődtek ott, a melyeknek előkészületei oly gondosak és lelki- ismeretesek voltak. A nép ez előadásokat los carros néven emlegette, azok után a hordozható kis szekeres színházak után, a melyek az auto-előadások jelenetezésénél szerepeltek. Ezeknek a különös gépezeteknek leírását későbbre hagyva, menjünk a néppel és nézzük meg délután négy óra előtt, menynyiben végezte el a közkivánahnaknak megfelelően a junta a maga súlyos tisztét.

Valóban a juntára nehéz munka hárult. Mert fel kellett ügyelnie a sátraknak, állványoknak, kisebb és nagyobb szekereknek és egyéb ilyeseknek összeállítására, azonkívül pörleked- nie a festőkkel, zenészekkel, tánczosokkal és színészekkel és egyetértőleg eljárni kényes méltóságokkal és kicsinyeskedő tes tületekkel. Mert nagy bajjal járt az ülőhelyek elrendezése, az előadás óráinak, az autók ismételt előadásainak megállapítása oly módon, hogy senkinek se lehessen kifogása.

Az előadás megkezdődött szabály szerint akkor, a mikor a fejedelem megjelent. Szemben a régi palota kapujával volt egy állvány, a melyen lámpák égtek az ünnepély mysteriuma iránti tisztelet jelzésére és mintegy emlékezetére azon régi szokásnak, a midőn az autók a körmenet után és a szentséggel szemben játszatlak el. A színhely fölött széles ponyva volt kifeszítve, a nap égető sugarai ellen. Közönségesen három oldalán, a színészek nagyobb biztonságára futó korláttal volt ellátva és csak az az oldala volt szabad, a mely a király palotájával szembe nézett. Igen sokáig szokásban volt, hogy a királyok az előadást palotájuk egyik ablakából nézték, a mely a színi állvány korláttalan oldalára nyílt. így nézte IV. Fülöp testvérével az infans nővel 1623. az autókat a walesi herczeg és néhány angol lovag jelenlétében. A tömeg azonban, a mely a színi állványnyal szemben foglalt helyet, folyton megnehezítette a rendezést;