Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1896

fizettek. Ilyenformán a kellékes költségek felette váltakoztak. így 1622. Madridban 1600 realba kerültek a színészek és nézők állványai, inig 1665. a költség 1250 aranyra rágott. A nap ellen védő vászonért és ponyváért 1682. fizettek 11,000 reált. lj szekerek készítése tizenhat évvel későbben 3000 aranyba került, s ebbe az összegbe nincs beletudva a gépezetekért és a poéták igényeinek megfelelő díszletekért való díj ; ez a költség pedig fokozatosan 1250—17,000 reálig rúgott.

A gépezetek és szekerek a szervező egyesület tulajdonát képezték. Ezeket, hogy időnek előtte ki ne szivárogjon valami az ünnepi előkészületekről, a városon kívül őrizték, egy obrería de Ja villa-nak nevezett helyiségben. Mikor a szekereket festeni kezdették, az egész obreria fölé ponyvát vontak úgy a nap sugarainak elhárítására, mint a kiváncsi szemek távoltartása végett. Ezenközben az előadó színészeknek gondoskodniok kellett arról, hogy az előadandó darabokat virágvasárnapján benyújtsák, természetesen előzetesen szerzett engedélylyel; azonfölül el kellett járniok az obreriába, hogy a külső kiállítás iránt kellőképen tájékozván, annál biztosabb legyen az előadás sikere, s ha ebben a tekintetben valami mulasztást követtek el, bírságot fizettek, mely a társaság költőjének díjából vonatott le. Midőn a junta közvetellenűl a költőkkel kötött szerződést, ez a szokás megszűnt; azóta a költők egy memoria de las aparencias, a jelenetezésre és előadásra vonatkozó előzetes memorandumot tartoztak benyújtani, a melynek utasításaihoz a festőknek és gépészeknek alkalmazkodniok kellett.

Az előadó társaság szerződtetése eleinte sok gondot okozott a juntának, nem lévén Madridban állandó színésztársaságok. S azt lehet mondani, hogy épen Űrnapja állandósította a színészetet Spanyolországban. A nagyböjt elmúltával, midőn az udvar közelében tartózkodtak a költők a megbízatás reményében, rendeletét kaptak, hogy el ne távozzanak Madridból, s biztosíték- képen bánatpénzt is követeltek tőlük és színésztársaiktól. Ezután minden társulattal próbaelőadás tartatott, melyek után a két legjobb társaság költőinek írásban kellett benyújtaniok a juntánál jogaik és kötelességeik pontos jegyzékét. Ezentúl már ajunta felügyelete gondoskodott arról, hogy a választott társulatok az ünnep fényét mentül jobban emeljék. Ha a kiválasztott szerzők egyike másika esetleg már más városokkal is szerződött, Madriddal szemben minden előbbi szerződés érvénytelenné vált; ha a szerző valamely kötelezettségének nem tett eleget, börtönnel bűnhődött; ha pedig a jó siker elérésében nem mutatta a kellő buzgalmat, nemcsak a jogától esett el, hanem bírságra is ítélték, pl. díjának egy részét a másik társaság javára levonták. Ilvformán természetes, hogy a szerzők és színészek mindent elkövettek az ünnep fényének emelésére. A junta a társulatokból kizárt egyes tagokat, ha várakozásainak nem feleltek meg, s he-