Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1896
26 vető csütörtökön (feria quinta proxima post octavam Pen- tecostes) illessék meg az Oltári Szentség ünnepe. Aqu. Szent Tamás arany tolla egy csodálatra méltó officiummal emelte az új ünnepet. V. Kelemen kötelezővé tette (1311) Űrnapjának megölését, melyet XXII. János páratlanul fényes ünneppé tett (1314) azon rendeletével, hogy e napon az Oltári Szentség a hívők imádására körmenetben körülhordoztassék. A fejedelmek és az alattvalók egyaránt örvendező lelkesedéssel üdvözölték a pápák rendeletéit ; azonban Spanyolország járt valamennyi között elül, mert történeti tény, hogy Gerona lakosai már a XIV. század elején rendesen megülték az Űrnapját, a melyet olt az 131 1. meghalt Berenguer de Palaciolo hozott be. Természetes, hogy a világiak az ünnep behozatalának első éveiben is már sürgették az ünnepség emelése végett a vallásos drámai előadásokat. Az Úrnapja páratlan lelkesedést keltett vala mindenfelé a keresztény világban, mire nézve így nyilatkozik IV. Orbán: »Mindannyian, papok és világiak, örömmel és lelkesedéssel énekelnek dicsérő énekeket. Üdvözölt örömmel zengnek mind hymnusokat az Istennek szivök- kel, akaratukkal, ajkaikkal és nyelvökkel. Zengedez a Ilit, örömében szökdel a Remény és kigyűl a Szeretet! Fölvidúl az Állítat! Felújjong a Kar! A Tisztaság lelkendezik! Mindenki készséges akarattal és örvendező lélekkel siet, megszóllaltatja jó vágyait és ünnepli azt a nagy ünnepet, mely ma életbe lép!« Ez a hatalmas, mindent magával ragadó lelkesedés évszázadokon ál tartott és még manap is tart; korunkban is a római katholikusok egyik legszebb ünnepöknek az Űrnapját tartják. Spanyolországban a vallásos lelkesedés más megnyilatkozási módot is keresett és talált. Régóta volt ott szokásban a vallásos dráma, sőt a vallásos érzület megtűrte a tánezot és dalt, az álarezot, a hagyományos óriást és a kigyón ülő nőalakot ilyen vallásos drámák előadása alkalmával. Az egyház a nép vallásos közérzésének nem állhatott ellen, engedte, hogy a hatalmas hullámokat vető folyam medret ásson magának, s e meder volt az autó, melynek XIV. századi előadásairól a geronai codex részletesen értesít. Ezt a codexet a következő századra nézve kiegészíti a barcelonai codex. A mint látjuk, az autó sacramental ugyanúgy keletkezett, mint a vallásos dráma általában. Csakhogy a nevezett két codex mélyen hallgat arról, vájjon az Úrnapi drámai előadások tulajdonképen az Oltári Szentség dicsőítését czélozták-e? Az egyházi és világi törvényhozás is, és a mi tudósításunk csak van ama két századból, mind hallgat az autó sacramen- talról. X. Alfonz alatt hozatott be Spanyolországba az Úrnapja, s e király egyik rendele kifejezetten megengedi az Úr születésének, a Három Király imádásának, az Ur kínszenvedésének
