Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1896
18 fekete köpenyben lép föl, a melyet barát-kordával szorít a derekához, kezében horgas pálcza és fején kalap van; Szűz Mária kékszám űri ruhában jelen meg, fején ugyanolyan színű kendő és kezén fehér keztyű van, jobb kezében pedig fehér kendőt tart. Az öt pásztor jobbára oláhul beszél azon vidék szokásának megfelelően; hasonló oláh beszédet találunk ugyanazon okból a nagybányai misteriumban is. A darabban egy király is szerepel mint házigazda, a ki nem hajlandó a szent párnak szállást adni. A KAI mán y Lajos gyűjteményében található négy beme- netes misteriumban az első bemenetben három pásztor, az öreg Maxus pásztor és Istvány a dudás szerepel a karácsonyfával; különben az első bemenet előjátéknak vehető. A második bemenet a betlehemmel, a harmadik a templommal történik; legterjedelmesebb ez utóbbi, a melyben érdekes, sőt megható jelenetek mellett tudákosságok és ízetlenségek is találhatók. Az utolsó bemenetben, a mely igen rövid, a három királynak jut a főszerep. Ez a misterium csakis mint kísérlet érdekes, mint a karácsonyi és vizkereszti játék összekapcsolásának kísérlete. A maga nemében igen sajátságos kísérlet a Csajághy Sándor, néhai Csanádi püspök, nem népies, de azért korszakos mis- teriuma, a mely töredékesen megtalálható Gyulainál, teljesen pedig Kálmány Lajosnál egy már népiesített változattal. Nem mondhatnék, hogy ezt a művet a szerencsés alkotások közé sorolhatnék. Kifogásunk van mindenekelőtt nyelvezete ellen, a mely nem népies, sőt benne a magánhangzós múlt helytelen használata és az ilyen szavak: merény, csábszó, vészteljes, az ilyen ragozás: vetteténk határozottan kárhoztatandók. S vájjon hogy érti ezt a nép: »Ékes hangvegyület jött felénk?« Eszmemenetében sem elég népies. Mindazonáltal fontos ez a misterium, mert a nevezett elévülhetetlen érdemű püspök intézkedése folytán elterjedt a Csanádi egyházmegyében, sőt a vele szomszédos vármegyékben is, és vannak községek, a melyekben ezen misterium kedvéért elhagyták a régieket. Csajághy püspök intézkedése a betlehemezés föntartása és terjesztése érdekében nemcsak érdekes, hanem egyúttal megszívlelendő jelenség. A nép nem vesztette el érzékét a karácsonyi játékok iránt, hanem csak buzgalma lankadt alkalmas vezérek hiányában. Bizonyára szívesen foglalkoznának falusi fiatalaink egy-egy karácsonyi játék előadásával, hogyha alkalmas tanítóra lelnének S az előadásokból befolyó pénzt, valamint élelmi szereket vajmi könnyen lehetne egy üdvös és szent czél szerint értékesíteni. A magyar misterium-irodalom legnagyobb és legértékesebb gyűjteménye a Fiilöp ixrpád által felfedezett csiksornlyói nagypénteki misterinmok, számszerűit 48, melyekből Eiílöp újabban négyet kiadott (Régi Magyar Könyvtár, Ili.). Szerzetes-tanárok írták e darabokat az ájtatos nép épülésére, s tanulók, felső és
