Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1896
17 Ezen mistcriumokban kalholikus és protestáns töredékes és teljes énekek, népdal-sorok, ludákos és latin reminiscentiák, a más ajkúnkkal baláros vidékeken idegen nevek és idegen részletek, sőt egyben az öreg Gvadányiból vett dal is találhatók. Az idegenszerűségek és különösségek mellett jóízű és magyaros, néha durva és esetlen tréfák találhatók e művekben. Azt a benyomást teszik ránk. mintha a nép a kapott drámai anyagba bele akarta volna vinni sajátos szellemét és eszejárását, de az anyaggal teljesen meg nem birkózott volna; vagy, liogv egy-egy tiulá- kos mester a saját esze szerint igyekezett volna javítani a nép között fennmaradt misteriumokon és ezzel azokat elrontotta. Népmisteriumaink között a legegyszerűbb és a legrövidebb a csői na fiijai, a mely egy kalholikus, itt egy angyal által énekelt egyházi énekkel kezdődik, a kin kivid még három pakulár ( juhász, ólából) szerepel és rövid párbeszédeket folytat a darabban; a pakulárok buzdítják egymást, hogy bundával, furulyával, síppal, dudával, sajttal, tejjel, túróval, vajjal és báránykával ellátva menjenek együttesen imádni a megszületett Messiást és a szegénységben születettet megajándékozni. Mindössze ennyiből áll a misterium, a melyben az ajándékozás momentuma figyelmei érdemlő, mert misteriumainkban vissza-visszatér, és a üdéinken kivid csak a németekben lelhető fel. Meddő az a kérdés, vájjon ez. a naiv és egyszerű misterium ilyen volt-e eredetileg, vagy ilyenné romlott; de minthogy egyszerű volta mellett is teljes egészet képez, inkább eredetiségére kell szavaznunk. Bonyolúltabb már a göcseji misterium, a melyben a betlehemet hozó és éneklő angyal, egy katona, két pásztor, egy Köridőn nevű pásztor és talán a pásztorok kíséretében bojtárok is szerepelnek, a kik szent énekeket énekelnek, hol meg ízetlen tréfákat űznek. A debreczeni misteriumban hosszú fehér ingbe öltözött, szalagokkal és püspöki sapkával földiszített három angyal; egy magyar huszár-ruhába bujtatott Heródes nevű katona és négy kifordított bundájú, bolyhos sapkáju pásztor szerepel, a kik betlehemmel járnak. E játékban is ájtatos elmélkedések-és énekek váltakoznak népies tréfákkal és latin szavak elferdítésével, meg vetekedő hazudozással, sőt ezek túlnyomóak a darabban. Sajátságos jelenség, hogy a három fiatal pásztornak neve Iván, Fedor és Andrárm, a mi szláv eredetre mutat; különben az egész darabon nincs sok magyaros vonás. A székesfehérvári misteriumban, a melyben különben igen kevés a drámaiság, és a csík-székiben József és Mária is föllépnek mint szereplő személyek; az előbbiben csak némán, az utóbbiban határozott szerepkörrel. A csikszéki darab különben egyike legérdekesebb misteriumainknak, a mely tele van naiv törekvéssel a jellemzetes iránt, s lehel mondani, hogy legczeremoniáli- sabb és legczifrább misteriumunk. így p. o. Szt. József földig érő 2
